HTML

Pengyomhegyi

Nincs más célom az életben, pusztán annyi, hogy amit gyerek- és tizenéves koromban útravalóul kaptam szüleimtől, nagyszüleimtől, azt megőrizzem, de úgy,hogy ne csak emlékeimben éljen, hanem aszerint is éljek: munkában, tisztességben, őszinteségben, a természet erejének maximális elismerésében.

Utolsó kommentek

  • Kohári Pisti: Szia! Köszönöm az érdeklődést! Ha nem is nálam -de remélem sokáig kitart;) Üdv, ... (2015.04.14. 22:05) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Szűcs Baláázs: Szép estét! :) Bízom benne, és szerintem rajtam kívül még nagyon sokan, hogy ez a blog még újra "... (2015.04.11. 22:46) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Kohári Pisti: Szia. Ezt jó hallani. Készültem egy komoly munkára,és a "kilátástalanság" -ahogy te fogalmaztál a... (2015.04.11. 20:25) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Szűcs Baláázs: Szia! Nem egyedül jöttem el, hanem menyasszonyommal, és együtt is megyünk haza !:) szerencsére m... (2015.04.09. 21:15) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Kohári Pisti: Üdv. Jelenleg baromfik vannak csak az udvarban. Gyopár egy telephelyre került öregségére -a hallój... (2015.04.08. 19:32) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Utolsó 20

Címkék

2003 (20) 2005 (30) 2006 (66) 2007 (62) 2008 (28) alom (28) bor (120) család (21) cuvée (30) eger (37) emberiség (21) felelősség (57) furmint (23) hárslevelű (19) időjárás (31) jk gyopár (28) kékfrankos (31) kép (272) kk böske (18) klub (54) komondor (248) kőröstetétlen (22) kt gyergyó (36) kutyakiállítás (31) madár (31) magyarság (45) mangalica (30) mudi (18) nagy zsolt (18) olaszrizling (24) pardi norbi (54) pásztorkutya (32) pengyomhegy (72) rudi petitjean (27) szekszárd (25) tagság (29) tenyésztés (103) tokaj (30) vers (36) Címkefelhő

2009.10.15. 05:57 Kohári Pisti

Tálas borok az asztalon

Címkék: kékfrankos rajnai rizling bor 2008 rosé tiszakürt tálas lászló

Két-három hete ismét jártam Tiszakürtön Tálas Laci barátomnál,hogy a pénzesgyőri komondoros eseményre néhány liter remek vörösbort prezentáljak szűk hazám déli csücskéből.Nos,Laci nem volt szűkmarkú,kaptam tőle ajándékba két remek bort.Megnéztem őket kicsit közelebbről.

 

A 2008-as évjárat tiszakürti Tálas Rajnai rizlingjét és Kékfrankos Roséját bontottam fel a hétvégén.Mint azt Lacitól már Norbi barátommal tett látogatásomkor megtudtuk,bizonyos kényszer helyzet miatt a rajnaiba került némi chardonnay is,aminek külön története van... Aki kíváncsi rá,az zarándokoljon el a nagyobb megbecsülésre érdemes Tisza ártéri arborátumáról (is) híres településre,Tiszakürtre,keresse fel Tálas László arborétum igazgató szőlész-borászt és majd Ő elmeséli,ha úgy ítéli meg,én most ebbe nem mennék bele.

Mindenesetre maga a történet nem sikeredett félre a jelzett kényszerhelyzet ellenére sem.A bor nem annyira üde,mondjuk sárgába hajló színű,mint inkább mélyebb,barnásan árnyalt,komoly karimával és "tipikusnak" mondott rajnais illattal,ibolyával,parfümösséggel és egy-egy zöldalmás,éretlen őszibarackos benyomással.Szájban,a már orrban érzékelt rajnais előrejelzés folytatódik,komoly savakkal,hosszú lecsengéssel,talán a korty közepén némi hiányérzettel.Persze,hiányérzetünk csak akkor lehet,ha valami tömény,sűrű ásványbombára számítunk a tiszakürtön meghúzódó dunai homokról.Így azonban,egy nem gyenge,komoly savú,de sültcsászárszalonnához,illetve előző napi már hideg sült mangalica karajhoz remekül illő,jól iható Rajnai rizlinget kortyolhatunk vacsorára.

A folytatásban,mint azt jeleztem egy számomra komoly meglepetést okozó 2008-as Tálas Tiszakürti Kékfrankos Rosé jött.Meglepetést nem azzal okozott,hogy a divatos,roppanós,üdítő,szénsavas rosét fogyaszthattam,azzal nehéz volna,hanem azzal,hogy már a sötétebb színével,szinte kékfrankosra jellemző illatával előrevetítve stílusát,egy amolyan Kalói,Simoni magaslatokba emelkedő,évekig érlelt roséra hajazott.Persze,fiatalos színben tündöklő karimája is elárulta,hogy nem egy -Kaló Imrénél pl. nem ritkaság számba menő- mondjuk 6 éves roséval van dolgunk,hanem egy fiatal,megillatozva tipikus kékfrankos roséra emlékeztető,enyhén édeskés illatú,szájban kissé tanninos,nagyon gazdag,sűrű,zamatos borral.Meg is jegyeztem magamban,hogy,ha ezt csukott szemmel -tehát nem vakon...- kóstolná valaki,nem tudva,hogy rosé,elképzelhető,hogy egy könnyedebb vörösbornak,egy jól iható kékfrankosnak,vagy a komolyabb fajtajellegeket nélkülöző kékoportónak sejtené.Komolyan mondom.Nos,én azért feltettem erre is a Tálas koronát.

A Tálas korona pedig számomra nem más,mint a Laci Tiszakürti Kékfrankosa szintén 2008-ból.Sötét szín,gazdag,érett,bujaságtól füledt,de tiszta illatú,szájban ezen a vonalon folytatódó zamatgazdag,tipikusan kékfrankos ízvilágú,mindent a helyén tudó,tannin,sav,vagy alkohol túlcsordulás mentes,tökéletes,jól iható,sőt -Pardi Norbi barátomtól kölcsönözve a tételle kapcsolatban elhangzott kifejezést,kicsit azt és magyar nyelvünket kifacsarva,de éppen annak rugalmasságát kihasználva- önmagát itatja.Isteni.Kívánom,hogy jöjjön el a nap,mikor minden magyar ember szolid ebédjéhez,vacsorájához ilyen Tálas Kékfrankost fogyaszt -ilyen áron.

Mit mondhatnék?Köszönöm Tálas Laci!És csak így tovább,várjuk a 2009-es eredményeket.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pengyomhegyi.blog.hu/api/trackback/id/tr141447408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Falatka 2009.10.18. 23:25:27

Szia Pisti!

A folytatás következik. Ma először kóstoltam meg az idei kékfrankost. Nem szeretem az új vörösöket kóstolgatni, csak úgy április táján kezdem el, máskor. Most 20,5 MM fokkal szüreteltem le, és elég gyorsan kész lett a meleg miatt. Már most elég szép ízek mutatkoznak. A Cabernetet pénteken szedtük le 22 és 21,5 MM fokot mértem, de ez nem fog olyan gyorsan elkészülni a hideg miatt. Szerencsére nem fagy és van remény hogy be tudja indítani a forrást az élesztő. A legjobban ezt az időszakot szeretem, rövid, de itt dől el minden. És rohadt sokat kell dolgozni egy ilyen egyszemélyes borászatban. De nem baj, mert sok minden kárpótol. Többek között a soraid. Egyébként a Kékfrankosból már hagyományosan rozé is készült. Kicsit másként, mint tavaly. Most a szüret utáni feldolgozáskor engedtünk le 1000 liter szín mustot, vagy egy kicsit többet. Szép színű lesz. Világosabb a tavalyinál, de a stílust tartani fogom. A fehérek, már fejtés alatt vannak. Hatalmas illat teli be a pincét és még az sem idegesített fel, hogy félbe kellet hagynom a melót, mert elromlott a nagynyomású mosóm. A szinét még nem tudom, de a napokban már tisztul annyit, hogy az első kénadag után lássam az eredményt. Egyébként a mélyebb szinek attól vannak, hogy a Chardonnay-t már túléretten szüretelem hozzá és ez az egész borra ráül. CSak mostanában terjedtek el a világosabb színű borok, de beltartalomban nem tudnak vetekedni egy túlérett szőlőből készült borral. A tavalyi fehérem legnagyobb kritikusa Dr. Kerényi Zoli volt, akitől még alföldi borra talán egy dicsérő szót nem hallottam előtte. Rengeteget kóstol, az ország szinte minden borversenyén ott van. NEm szokott dicsérni senkit, de azon a rendezvényen,ahol fenn volt a borom az asztalon, rendesen fogyasztott belőle ( pedig nem szokott) és még a szemembe is dícsérte. IGazából, a mai borászok ezeket a borba foglalt gondolatokat csak ritkán értik, főleg azok, akiknek a gondolataik nem a borról, hanem a pénzről szólnak. Időnként tényleg áldozatot igényel, de szerintem megéri jónak lenni. Üdv Tálaslaci

Kohári Pisti 2009.10.19. 10:59:32

@Falatka:
Szia!Jó,hogy benéztél és "bőlére" eresztetted!Kívánom -Neked is és magamnak is- hogy remek borokat készíts az idei szőlőből is.
Úgy gondolom,a rajnaiból nem vett el,inkább hozzá tett a chardonnay az érettségével.

Igen,megéri,annak a borásznak,akinek az értékrendje lehetővé teszi,hogy értékelje akár ezeket a sorokat,vagy a szakma elisméréseit -és itt nem díjakra,plecsnikre gondolok.
Üdv!
ui.:Halkan jegyzem meg,fogytán a borom,hívni foglak!

Falatka 2009.10.20. 21:15:09

Pisti !

Újra olvastam a bejegyzésedet és még egy dolog eszembe jutott.
Mostanában a cserkei szállodákkal karöltve elég sokat kóstoltatok. Szabó Robi a tulajdonos megvette a Bolza grófok régi pincéjét és szépen felújította. 120 ember kényelmesen 150 kicsit szorongva elfér. Szóval a szép új picébe emgem hívnak kóstoltatni és eddigi 4 kóstoltatás alatt is sok meglepetést okoztam. Persze, soha nem tudom, hogy kik vannak jelen és az első alkalomra véletlenül odakerült a soproni hegyközségi tanács volt elnökhelyettese. Gondolom elég előítélettel ült le kóstolni, de a végén odajött hozzám, és halkan ( hogy mások ne hallják) elmondta, hogy : Be kell valljam Neked, hogy a Te Kékfrankosodnál jobbat mi sem tudunk készíteni.
Szóval az ilyen mondatokért érdemes annak maradni, amit az ősök sugallnak.
süti beállítások módosítása