Nos, Baliházi Pengyomhegyi Acsa, azaz Betyár élete zajlik ám rendesen,kijut neki az élményekből.Gazdái rendszeresen csinálnak neki programot,ezáltal egy jól szocializált,idegen kutyákkal is barátságos komondor okoz nekik sok-sok szép élményt.Persze,látszik az egy kutyán,mennyit törődnek vele,így igaz ez minden fajta eb egyedére is:ha rászánják az időt,következetesen nevelik,egy remek,idegen környezetben is jól kezelhető,kiegyensúlyozott idegrendszerű társas lény lesz belőle!Ez Betyárra fokozottan igaz.Ezúttal eljött az ideje első autós utazásának,hogy egy kellemesen fárasztó hegyi sétát tegyenek,az egész Család,együtt!
Gazdáinak hálásan köszönöm a képeket,élménybeszámolót és a komondor fajta akarva,akaratlanul is áldásos népszerűsítését!
Szia István!
Szombaton voltunk kirándulni. Ez volt az első autós útja Betyárnak. Az állatorvos sétányi távolságban van, és eddig nem mentünk vele autóval. Úgy gondoltuk, hogy a két "kicsi" majd ül a szokásos hátsó ülésen, és apróságunk pedig a csomagtartóban utazik majd. Gondoltuk mi! Naivan! Persze ehhez tudnod kell, hogy egy citroen picasso-ról beszélünk, szóval nem akartunk egy zárt csomagtartóba csukni. Már a beszállás sem annyira volt ínyére, ketten igyekeztünk betenni az autóba. Nagy nehezen sikerült is, de Ő nem úgy gondolta, ahogy mi! Rögtön átmászott a többiekhez, majd a nyitott első ajtón úzsgyi kifelé. Mindeközben persze a másik kettő már bekötve a kocsiba várakozott. Hát ekkor kezdtük újra! Felmerült, hogy hagyjuk itthon, de aztán megbeszéltük, hogy csak a kezdet nehéz,- szóval újra elkezdtük becsalni a csomagtartóba. Nagy nehezen sikerült, de persze neki ez nem tetszett- szóval megint előre mászott a többiek közé. Aztán nagy nehezen elindultunk, és már semmi gond nem volt. Igaz időnként ráült valamelyik kisebbre mivel Ő kerül középre. Aztán fent a hegyen már semmi gond nem volt. Élvezték a szabad rohangálást. Az általunk megtett út sokszorosát szaladgálták le. Előre rohantak, (időnként úgy, hogy már nem is láttuk Őket, és ezzel a szívbajt ránk hozva), de a hívásra szaladtak is vissza. Azt hiszem, hogy ez annak is köszönhető, hogy a puli kutyusunk folyamatosan közöttünk rohangált. (Velük előre, majd vissza, majd újra utánuk) Persze megint készült egy halom rossz fotó, mert valamelyik mindig bemozdult. A fél hegyet végig jelölték. Találkoztunk másik kutyával is, akit Betyár nyugodt kíváncsisággal üdvözölt,- és ezzel elbűvölte a másik kutya gazdáját is. Hazafelé jövet kiájult kutyákkal simán ment. Betyár mint a kisgyerekek akik hullafáradtak, de ezt nem fogadják el - ülve aludt. Kissé neki dölt a támlának, és úgy csinált, mint aki éber, de közben időnként beszunyált.
Ma este pedig a kutyafuttatónál egy kölyök vizslával keveredett nagy játékba. Igaz a fizikai előnye miatt időnkét a vizslát feldöntötte, de ebből nem volt gond.
Pénteken megyünk Érdre kozmetikába. Majd készítek friss fotókat is.
üdv
Utolsó kommentek