Barátaim!Mondhatnám,hogy No comment,de tudjátok,hogy nem érem be ennyivel.Olvassátok a nagy magyar fehéret szárazon -azaz,kívánom,hogy lelkesüljetek fel és ne maradjatok szárazon!!!Zsetont a zsebbe,irány a furmintos polc!Hajrá Pardi úr!Ismét köszönjük!
Prémium furmintok terítéken
Pár napja lelkes kóstolótársakkal furmintokat kóstoltunk. Úgy döntöttünk, hogy ha már furmintteszt, akkor nézzünk komoly (vagy annak mondott) magyar tételeket. Eredetileg csak tokajiakat akartam, de aztán becsempésztem egy somlóit is. Elöljáróban elmondhatom, hogy életem egyik legszebb sorát kóstoltam…
Szepsy: Úrágya 2006. A teszt első bora volt, így eléggé megadta az alaphangulatot. Nemrégiben kóstoltam a Mester alapfurmintját, amely szintén meggyőző volt, de ez még egy fokkal összetettebb. Pohárba töltve csillogó élénksárga szín fogad. A bor szépen rajzolgatja a templomablakokat a pohár falán, amely komoly beltartalmi értékekre enged következtetni. Beleszagolva a rendkívüli gazdagság, összetettség lenyűgöz: először gyógyvizes illat, majd picit mozgatva a bort jönnek a gyümölcsök, főként sárgabarack citrusokkal és ásvánnyal. Szájban a gyümölcsösség picit hátrahúzódik és előretör az ásványosság. Nagy testű, de arányos bor, elegendő alkohollal, feszes savakkal, kilométeres utóízzel. Már most is remek, de aki megteheti rakjon el belőle néhány palackkal, mert évek múltán még biztos szépülni fog. Egy a nagy magyar furmintok közül. Az ára is ehhez mért, valamivel több, mint 6 darab ezres.
Homonna Attila: Határi 2006. Én még ilyen (jó értelemben) furcsa száraz furmintot életemben nem kóstoltam. A 2005-ös Határit Alkonyi László az évjárat legszebb száraz furmintjának titulálta, mikrotétel volt, le is maradtam róla. Valószínű ebből sem készült több ezer kartonnyi. Már kitöltéskor látszik, hogy komoly, nagy testű bor. De ez semmi! Az illata nagyon sokrétű, összetett, dinamikusan változó: először sok-sok mandarin, majd (ez nehezen hihető, de igaz) zöld dió (határozottan száraz szamorodnis), aztán megint inkább citrusos irányba változik. Döbbenetes. Szájba véve parányit elmarad az illatorgiánál észlelt összetettség, de így is remek, kissé likőrös benyomású, remek bor hosszú utóízzel. Nem szeretek ilyet mondani, mert nem vagyok hozzá elég tapasztalt, de ennél mégis megteszem: rengeteg jóféle sav van a borban, tegyük el pár évre. Egyedi, kiemelkedően jó bor.
Béres: Lőcse furmint 2005. Az egyetlen ok amiért betettem a sorba ezt a bort az az volt, hogy Alkonyi László nemrégiben nagyra értékelte, ráadásul 3000 HUF alatti árával az olcsóbb prémiumfurmintok közé tartozik. Megérte a próbát. Sötétebb a többinél, ami már érettebb borról árulkodik. Kellemes, kissé viaszos illatú. Visszafogottan, de tisztán jönnek a citrusok, lekerekedettek a savak. Jó inni. Többeknél az est bora, de nálam is TOP 3-ban.
Demeter Zoltán: Lapis 2006. Sokat vártam tőle, kevés lett belőle. Egészen világossárga színű. Illatban kicsit betámad az alkohol (lehet picit hidegebben kell fogyasztani), visszafogottan kezd előbújni a barack, körte. Kicsit soknak érzem illatban és ízben is a vaníliát, savakban szintén nincs hiány. Szép bor, de kicsit csalódás (pláne a 6000 forintos árhoz képest).
Bott: Csontos 2007. A legvilágosabb színű bor a sorban. Valószínűleg fiatalsága miatt nagyon visszafogott, hosszas kérlelés után is nehezen nyílik, de némi zöldalmás, mézes, barackos jegyet azért ki lehet imádkozni belőle. Savai visszafogottak, maradékcukra érződik (nem bánnám, ha nem lenne). A cukor nyilván sokat kerekít rajta. Szép bor, de nem az én esetem.
Dobogó: Furmint 2006. Halványsárga szín. Illata igen fura elsőre: én epret találtam benne picit, majd körtét, citrust. Érett bor benyomását kelti szájban, szép kerek savakkal, picit visszafogott gyümölccsel, kevés ásvánnyal. Szép bor.
Oremus: Mandolás 2006. Sötétebb sárga szín. Illatban először tolakszik a fa, háttérbe szorítva a gyümölcsöket és minden mást is. Kicsit később a fa kevesebb, előkerül némi ásvány, fűszeres, már-már parfümös a bor. Én ezt tippeltem a Dobogónak, nem jött be. Tetszik a bor és árban is a visszafogottabbak közé tartozik (2500 HUF körül).
Takács Lajos: Somlói furmint 2006. A kakukktojás. Rögtön sikerült kiszúrni, hogy ez nem tokaji. Aranysárga színű bor, illatában rengeteg sütőtök, majd gyümölcsök, végül méz. Nagyon szép, sűrű szövésű bor, telt, öblös, hosszú utóízzel. A savakkal itt sincs probléma, remekül tartják a bort. Nagyon szép.
Az impozáns sor hozta amit vártunk tőle. Jó termelők, jó évjáratból származó borait ízlelgettük, nagy örömünkre. Talán a Béres bor kivételével valamennyi fiatal még, néhány év pihentetést meghálálnak. Ha valaki esetleg kételkedne a furmint nagyságában, kóstolja végig ezt a sort.
Utolsó kommentek