Hunyor a kezdetektől kedves számomra,valamiért a szívemhez közeli.Hogy miért?Valami "ősi" a kezdetektől sugárzik belőle,de,ha konkrétabban kellene megfogalmazni,akkor azt mondhatom,hogy a következőket hordozza:benne van egy vitalitását bizonyító (10 évesen is önállóan fedezni képes) apa,egy felépítésre,a standard elvárásának maximálisan megfelelő,fogalomszámba menő nagyapa és jellemre,küllemre is láthatóan "ősibbnek","eredetibbnek" tartott számos komondor jellemző hordozója és tenyésztője elmondásai szerint is "más",mint az eddigi komondorai voltak.
Volt már szó Hunyorról:bizonyított a szépségversenyeken.Tenyésztője szerint itt az idő,megérett a komolyabb megmérettetésekre is.Az első ilyen komoly próbatételig való eljutásról és annak tapasztalatairól kértem beszámolót Hunyor tenyésztőjétől,Nagy "Baliházi" Zsolt komondoros barátomtól.Zsolt!Ezúton is köszönöm!
.jpg)
"Nagyon régóta hiányolom, hogy a komondor fajtát tartók, tenyésztők részére nincs semmi olyan program kidolgozva, amelyen a kutyák munkaképességéről, használhatóságáról valamiféle információt adna. Gyakorta mondják ugyan a bírók egy része a kiállításokon, hogy a komondor egy munkakutya, ezért nagyon fontos a mozgás.
Aztán tulajdonképpen ennyi is.
Az első olyan próbálkozás, amiről tudomást szereztem, amelyben pásztorkutyák idegrendszerét, területőrző képességeit igyekeznek felmérni, a Nagy András-féle bátorságpróba volt. Amikor meghallottam, hogy van, aki végre tesz is valamit annak érdekében, hogy a komondor ne csak küllemileg legyen megítélve, azonnal nagy lelkesedéssel fogadtam őket, hogy igen, nézzék meg mit tudnak a kutyáim. Hát mit mondjak, az első teszt után, volt némi csalódottság bennem.
Bár András azt mondta, hogy nem is voltak annyira rosszak a kutyák, látott már gyengébb teljesítményt is, én mégse voltam elégedett. Azonban a videó többszöri visszanézésekor feltűnt, hogy az akkor 10 hónapos Csépa kutyánk korához képest valóban jónak mondható volt. Mikor már elég érettnek gondoltam, újra elhívtam a fiúkat, ekkor már Maglód kutya is nálunk volt, hogy nézzük meg még egyszer őket. Az eredmény ugyanaz volt, mint első alkalommal, nem támadtak ki a behatolóra.
Hát gondoltam ez van, nagy szerencse is kell hozzá, és bizony bele fog telni pár generációba mire az elképzeléseimnek megfelelő kutya nő fel kennelemben. Mindenekelőtt egy jó kant is kellene találnom célom eléréséhez. Ezután mentünk át Bojtorhoz, és ekkor láttam életembe első alkalommal, hogy mit is kellene csinálnia, egy valóban jól dolgozó, bátor komondornak. Bojtorról már írtam, régebben, de minden alkalommal megjegyzem, annyira a szívembe zártam a kutyust. A dolog pikantériája, hogy Hunyor ekkor már megvolt, de akkor még nem láttam a kiskutyában semmi jelét annak, hogy kemény területőrző kutya lesz. Majd pár generáció múlva, talán – gondoltam. Hunyort azonban megtartottuk, mivel egy ritkának mondható vérvonal képviselője, és egyéb jó tulajdonságai azért szemmel láthatóak voltak.
Huncin egyéves koráig csak azt lehetett látni, hogy rettenetesen bizalmatlan. Még velünk szembe is sok esetben tartotta a 3 lépés távolságot. A kiállításokon volt, hogy odakapott a bíró felé, ha hírtelen mozdulattal közelített felé. Egy alkalommal azt vettem észre, az akkor még csak 9 hónapos kutyán, hogy mikor kikötöttem egy fához a kiállítás területén, a felé közeledőkre állandóan kitámad. De ekkor még másra gondoltam, hiszen még mindig elhúzódott, ha meg akarták simogatni. Itthon is figyeltük, és nem voltunk abban biztosak, hogy milyen ösztönök szunnyadnak belül a kutyában. Volt, hogy hátrált a kerítéstől, ha idegen jöt hozzánk, volt, hogy határozottan védte a területet. Az idősebb kutyáimmal azonban mindig kerülte a konfliktust.
Tavaly Jászberényben láttam első alkalommal, hogy a kuvaszosok milyen tesztet kezdtek el megvalósítani. Nagy érdeklődéssel kezdtem figyelni a munkájukat, érdeklődtem az eredményeik felől. Időközben Andrással, és Veszeli Péterrel is egyre többet beszéltem, és kezdtem más szemmel figyelni a komondorokat. Közben Hunyor is cseperedett, szinte hónapról hónapra okozott meglepetéseket. De még mindig azt gondoltam, hogy nagyon nehezen ismerem ki ezt a kutyát. Figyeltem a viselkedését, vajon megállná-e a helyét, vagy sem? Lenne-e benne elég bátorság, hogy éles helyzetben is kitámadjon?
Hát őszintén mondom, nem tudtam eldönteni. Elhatároztam, hogy teszünk egy próbát, pedig igencsak bennem volt a félsz, hogy lebőgünk vele. Ezt sokaknak mondtam is előtte, inkább adtam nagyobb esélyt annak, hogy meghátrál majd, és nem meri megtámadni a segédet.
Főleg tartottam a teszt azon pontjától, amikor egy fához kikötve, egyedül hagyva kell majd dolgoznia. De, hogy ilyen is lesz, ezt csak akkor tudtam meg, mikor már beneveztünk a kuvaszos tesztre.
Hát a drukk szintem az a maximum közelébe ugrott. Éreztem is az elején, hogy ezt Hunyor kezdi átvenni. Akinek van kutyája, az tudja, hogy a gazda minden rezdülését mennyire képes a kutya lereagálni, a magabiztosságot épp úgy, mint a bizonytalanságot. Hát legbelül nagyon magabiztos nem voltam, ezt merem vállalni. Ez lehet talán az oka, hogy nem lett a teszt minden eleme 100%-os. Azonban a számomra fontos részek, az őrző munkára közel maximumot kapott.
Sokan kérdezték a teszt óta eltelt rövid időszakban is már, hogy mi értelme, vagy mit hogyan kell értékelni? Értelme az, hogy véleményem szerint a kiállításokon nagyon sok gyenge idegzetű kutya is képes lehet rá, hogy jól szerepeljen, hiszen ezt egy körfutásból, nem lehet felmérni.
A másik fontos része felmérésnek, a semlegességi teszt. A kutyának nem szabad minden szituációban agressziót mutatni, ezt figyelik a teszt ezen részén.
Nagyon fontos azonban, ha a kutya kitámad a semlegességi teszten, az én véleményem az, hogy ez csak akkor számít súlyos hibának, ha az utána következő őrző teszten, nem mer a segédre támadni. Főleg az egyedül végezett munka során figyelhető meg, hogy gyenge kutya ilyenkor már korántsem aktív, nem mer támadni. Ez az én meglátásom, de tesztet végző, és értékelő szakemberek is azon a véleményen voltak, hogy Hunyor összességében igen jól szerepelt.
Egészen pontosan így lett értékelve a semlegességi teszt, és az őrző munkája. A többi rész engem speckó nem érdekel. Zárójelben a bíró által írt megjegyzés.
Kutya viselkedése környezetével szemben. Adható pont – kapott pont
- Egy idegen személy megjelenésekor 30 – 30
- Rendszertelenül mozgó 4-5 fős embercsoportban 30 – 30
- A csoport közepén áll, vagy ül, majd a csoport bezár. 40 – 38
Összesen 98
Hanghatás iránti közömbösség
a. Zörgő doboz eldobása a kutyától kb. 1 m-re, 1 m. magasból 40 – 40
b. Pórázon vezetés közben hanghatás deszkalap összeütésével 60 – 55
Váratlan helyzet iránt mutatott reakció
a. Esernyő kinyitása az ég felé 30 – 25 (a kutya kitámadt)
b. zászló között való mozgás 40 – 40
c. Babakocsival szemben 30 – 30
összesen: 95
Csoportos őrző-védő munka a felvezető mellett 100 - 95 (magabiztos-aktív)
Egyéni Őrző-védő munka a felvezető mellett
Aktív védekezési reakció vizsgálata (küzdelem a segéddel) 100 - 85 (magabiztos-aktív)
Egyéni őrző-védő munka a kutyavezető távollétében
A gyakorlat végén közömbösítés (megnyugvási reakció vizsgálata)100 - 78 (kissé bizonytalan)
Az apport kézséget, az akadályugrást, és a problémamegoldó képességet nem vettem bele.Mivel sztem. ezek a gyakorlatok, nem mondhatóak komondor specialitásnak, nem igazán érdekeltek.
Hát mit mondjak, Hunyor megint óriási meglepetést okozott nekünk. Első alkalommal vettünk részt ehhez hasonló próbán. De nyugodtan mondhatom a szépségkiállításokon elért eddigi eredmények egyike sem töltött el ekkora elégedettség érzéssel, mint az, amikor az első reakcióknál már éreztem, hogy feszül a póráz, és a kutya, amit tenyésztettem, munkában is helyt áll majd.
A segéd, aki tapasztalt kiképző, több komondor is volt már a kezei között, azt mondta nekem, hogy ennek a kutyának elég lenne pár alkalom, és a bizonytalanságok is eltűnnének belőle.
Utolsó kommentek