Találtam ma egy cikket,ami arról szól,hogy a mai magyar oktatás helyzete -mely helyzetre süllyedés nyílván egy folyamat eredménye,vagy része,nem tegnapról mára virradólag alakult ki az éj leple alatt...- sötét jövőképet vetít elénk (igen,sötétebbet,mint amit ma látunk).Ennek a helyzetnek a kialakulását tizen évek óta nézi tétlenül,sőt,kijelenthetjük,hogy nem is annyira tétlenül,hanem sokkal inkább tevékenyen,a baj előidézőjeként nézi a magyar politika,a magyar oktatás alakítója,irányítója,a valaha igen is jó,eredményes módszerekel dolgozó magyar oktatás kritikán aluli szintre süllyesztését!Hogy miből gondolom,hogy irányított folyamat?Gondolkodni (még) nem bűn...
Olvassátok el,érdemes,nem politikusok mondják,írják,hanem tudós emberek,akik látnak,a jelenségek mögé látnak,a jelenségek mögött az azokat előidéző összefüggéseket is látják.Szép számmal találunk intézkedéseket,melyek egymásutánisága,és egyre mélyebb válságot előidéző hatásuk engednek arra következtetni,hogy irányított folyamatról beszélhetünk.Idézek pár gondolatot,melyek elgondolkodtatóak,hiszen ezek a kijelentések megalapozottak,tudományos munka és gondolkodás előzi meg mindet:
Csapó Benő: „Elvileg küzdünk az iskolák közötti különbségek csökkentéséért, miközben a - szabad diákválasztássá torzult - szabad iskolaválasztás, s az ezen elven működő 4, 6, 8 évfolyamos gimnáziumok szelektálása pont ez ellen hat. A bolognai rendszer bevezetésével hiába vélik úgy, hogy a pályaválasztás 21 éves korra tolódik ki, ha már a középiskola második osztályában el kell döntenie a fiatalnak, hogy miből érettségizik. Hirdetik például a kompetenciaalapú oktatást, de jelenleg száznál is több érettségi tantárgy között választhatnak a diákok. A tanárképzés egyetemi szintre emelésével mindenki egyetért, miközben ma főiskolán is képeznek már középiskolai tanárt”
"Nálunk több nyelvóra az EU-ban csak olyan többnyelvű országokban jellemző, mint Belgiumban, Luxemburgban vagy Máltán."
Hiába magas azonban az óraszám Magyarországon, ha a kutatási eredmények szerint a heti óraszámok, a nyelvtanulással töltött évek száma és a tudás között a korreláció nagyon alacsony, szinte a nullával egyenlő (0,4-es; 0,2-es korrelációs szám).
A pécsi professzor szerint a nyelvtanulásban a mennyiségi szemléletről a minőségi szemléletre kellene átállni.
Szabó Gábor (a Magyar Innovációs Szövetség elnöke): „Utolsó szögek a természettudományos oktatás koporsójában” címmel vázolta a rendszer egyik legégetőbb kérdését. „Programozott kudarcként” értékelte, hogy a középiskolákban a fizika-, kémiaórák száma csökkent, a tananyag absztraktabbá vált.
Szabó Gábor: a szegedi egyetemen tavaly megörökítették az utolsó fizika-kémiai szakos hallgató tenyérlenyomatát: megszűnt ez a szak. A többi természettudomány-tanári szakra sem jelentkeznek a hallgatók, ha mégis, akkor sokszor elégséges középiskolai osztályzatokkal is felveszik őket. Ez oda vezethet, hogy szinte írástudatlanok fogják tanítani öt év múlva a gyerekeket
http://www.fn.hu/belfold/20091130/csapo_veszelyben_nemzet/
Utolsó kommentek