Rudi Petitjean barátom küldött néhány képet egy Kőröstetétlen - Kocsér térségében (igen,a Kutyakaparó csárdához közeli helyen) töltött alkalomról,amikor is egerészölyv (B. buteo) és kékes rétihéja (Circus cyaneus) egyedei kerültek az objektív elé.Nagy tisztelettel köszönöm Rudi!

Az egerészölyv (Buteo buteo) a vörös vércsével (Falco tinnunculus) együtt hazánk leggyakoribb ragadozómadár fajai közé tartozik,állományalakulása bizakodásra ad okot,az stabil,hazai megfigyelése nem ritka,"közönséges" faj.Egerészölyvet szinte biztos,hogy mindenki látott már,aki Magyarországon "átautózott" és az útmenti fasorban megfigyelt "hatalmas" ragadozómadarat sasnak nézte.Ezeknek a "megfigyeléseknek" nagy része valószínűleg az egerészölyvről szól.A téli időszakban ezeknek az észleléseknek a valószínűsége tovább nő,hiszen a hazai állomány északi példányokkal egészül ki.Kőröstetétlen környékén például egy pár bizonyítottan fészkel,egy pár pedig valószínűsíthetően -pedig a Gerje-Perje vidékét nem nevezném erdős vidéknek... azonban ez a fészkelő egyedszám téli időszakban "megszaporodik" és az északról érkezőknek köszönhetően Szolnok felé az aszfalt út mentén akár 13-14 példányt is megfigyelhetünk.

Az egerészölyv leginkább pockokat,gyíkokat fogyaszt,"önerőből" képtelen pl. egy kifejlett hörcsög,vagy ürge elkapására,vagy elfogyasztására -előbbiekkel szemben egyébként igen hatékony- karmokkal felszerelt lábaival nem képes ezeket elkapni,főleg nem tudja elkapni a fácánt,vagy a nyulat -pedig,ha hiszitek,ha nem,vannak régi "vadászmegfigyeléseken" alapuló történetek,melyek szerint mégis... Én is hallottam megbízható forrásból egerész vs. fácánosat,de ezt inkább hagyjuk,mert szegény fácán -lévén szó fácánneveldéből a nagy magyar,egerészölyvekkel teli,félelmetes vadonba kihelyezett egyedről- azt sem tudta,mit kell csinálni,ha ragadozó sziluettet lát... Mindegy.Lapozzunk!

Az egerészölyv szivesen vártázik egy fa kiálló száraz ágán,kiülőfa híjján szénabálákon, vagy -megfigyeléseim szerint főleg hideg időben- akár a földön is.Szántóföldeken előszeretettel használja a kihelyezett T-fákat -ahogy tapasztalatom szerint Kőröstetétlen határában a pusztai ölyv (Buteo rufinus) is elfogadja és használja,mégha bizalmatlan termszetűbb is és a faluszéli ember mozgása hamarabb elriasztja,mint az egerészölyvet.Gyakori vadásztesttartása a vércsékhez hasonló szitálás,azaz a levegőben,szinte kolibri módjára történő egyhelyben lebegés,melyről egy képet talán,Rudinál is találtam,azt a végén beteszem.

Ahogy Rudi képein is látható,számos színárnyalata létezik az egerészölyvnek,a legvilágosabbtól a legsötétebbig,a szinte egészen feketéig,persze,ezek mindegyikén megegyeznek a faj határozóbélyegei.

Az én madarász életemben speciális helyet foglal el az egerészölyv.Soha nem felejtem el azt a nyarat,mikor általános iskolás koromban a Zalában töltöttem egy az első napon "sportbalesettel" induló táborozást,ami miatt szinte mindenből ki kellett maradnom,kivéve a fenékpusztai madárgyűrűzést és a Sziva Feri nevével fémjelzett madármegfigyelést,madárhatározást.Sziva Feri Petersonját bújtam egy héten át,rá meg csodálattal néztem,amiért kérdésem nyomán,hogy "Feri!Azott milyen madár?",minden alkalommal odapillantott a zalai,vagy éppen göcseji égre,figyelt és tízből kilencszer egy másodpercen belül jött a megbízható válasz:"Pilukám!Az egy egerészölyv." Szinte egy héten át az én nyakamban lógott Sziva Feri távcsöve és mai napig neki köszönhetem,hogy beleszerettem a madármegfigyelésbe,és neki köszönhetem,hogy évekig számos madarászélménnyel gazdagodhattam fészekörzőtáborokban,vagy szimpla,mondhatni mezei megfigyelések során,vagy a fáradtságos hajnali téli etetések alkalmával.És neki köszönhetem,hogy évekig tartó kézzel írott postai levelezésünk során Zalaegerszegről annyi tapasztalatot átadott leírt megfigyeléseim kapcsán... Ezúton is köszönöm neked Sziva Feri!Köszönöm neked egerészölyv...

A zsákmány megpillantásakor a levegőben egy helyben lebeg,szitál az egerész.