Ezúttal is elkényeztetett drbarta, merthogy egy csapat Bott bort volt szerencsém kóstolni az ő szervezése alatt. Egészen konkrétan 2007-es furmintokat 4 dűlőből. Bott Judit borait még a Füleky-s időszakban ismertem meg 2005 körül, sőt jártam is Bodrogkeresztúron, mikor Judit még ott dolgozott. A 2003-as száraz furmint tetszett leginkább, de természetesen a többi tétel is remekbe szabott alkotás volt. Néhány éve viszont már saját nevük alatt készítik férjével boraikat és nem tudom miért, de én rendesen lemaradtam róluk, pedig nem szoktam ilyen tetteket elkövetni. Szóval ideje volt felvenni ismét az elhagyott szálakat, erre pedig kiváló alkalomnak ígérkezett a 2007-es száraz sor végignézése. Bepakolódott még egy Tokaj Nobilis 2007-es Barakonyi furmint is, amolyan kakukktojásnak. Kóstolási sorrendben következnek a borok:
Bott pince: Király furmint 2007. Roppant erős kezdésnek bizonyult. Középcitrom színben, gyönyörű tükrösen pompázik. Illatában megkapó citrusosság, édes virágosság, elegáns mézesség és persze decens ásványosság érezhető. Mit mondjak, jó ilyet szagolni. Mostanában nem ez az első bor, ahol nem is elsősorban az ízek ragadnak meg, hanem a bor egységes struktúrája, megbillenthetetlen szerkezete. A savak zseniálisak, sokan vannak, de a legjobb fajtából és a bornak nagyon szilárd gerincet biztosítanak. Nagyon frissé teszik, élvezet minden egyes kortyot elfogyasztani. Öblös, nagytestű nedű, érett grapefruit-tal, zamatos körtével, jelentékeny ásványokkal. Az idő előrehaladtával fokozatosan nyílik, újabb rétegek kerülnek felszínre, amelyeket örömmel fedezünk fel, ugyanakkor élvezhetjük a már megismert szépségek újra és újra megújuló jelenlétét is. Utóíze alig akar véget érni. Élménybor.
Bott pince: Határi furmint 2007. Az előző bor árnyékában nincs könnyű dolga, de azért tisztességgel helytáll. Tiszta halványcitrom szín. Illata intenzíven virágos-citrusos (itt elsősorban lime formájában). A virágok és citrusgyümölcsök mellé ízben betársulnak némi fehérhúsú őszibarackos meg halvány ásványos jegyek is, hogy komplexebbé tegyék italunkat. Savai intelligensek, és én ugyan igazán savtoleráns vagyok, de azt hiszem, hogy ebben a borban talán kicsit túltengenek (illetve valószínűleg csak érzetre, mert a honlap tanulsága szerint nagyjából ugyanannyi savat tartalmaznak a száraz/félszáraz Bott borok). A lágyabb borok kedvelői kerüljék el ezt a tételt (még egy ideig legalábbis). Utóíze hosszú és kellemes. A Királytól elmarad ez a borocska, de még így is bőven a „nagyon finom” kategóriába esik nálam.
Bott pince: Teleki furmint 2007. Közepes citromszín. Ez is szépen kinyílt már mire kóstolásra került: mézes (ezt kétszer is leírtam ugyanabba a sorba a kóstolólapon, úgyhogy bizonyára így van), emellett érett alma, érett körte is előkerül. Szájban szépen elterül és bizserget, kifejezetten frissnek hat. A zamatos gyümölcsösség mellett az ásványok is felsorakoznak, és szépen besimulnak az összképbe, tovább gazdagítva azt. Egyensúlya ennek is kifogástalan, a savak végzik a dolgukat, de nem harsognak, az alkohol jelen van, de nem kalimpál. Minden a helyén, ahogy kell. Kiváló bor ez is, a Királytól elmarad számomra, de a Határinál kedvesebb.
Tokaj Nobilis: Barakonyi furmint 2007. Más stílusban komponálták, mint a Bott borokat, ebből a sorból viszonylag könnyen kiszúrható. Számomra a kiválóan fogyasztható, különösebb mélységek nélküli, zamatos (gyümölcsös), dinamikus furmint prototípusa. Szeretem ezeket a borokat, ráadásul a borban maradt kevés cukor nagyon csábítóvá teszi kezdő borfogyasztók számára is. Több kedves hölgy ismerősömmel is ez a bor hitette el, hogy a furmint szárazabbra hangolva is iható. Halvány citrom. Illata áradóan gyümölcsös (körte, mandarin). Megkóstolva is hasonló jegyek vehetőek ki, nincs elsöprő ásványosság, van viszont zamatos korty, gömbölyded idomok, magabiztos szerkezet. Nagyon kedves bor.
Bott pince: Csontos furmint 2007. A Királlyal együtt keretbe foglalta a kóstolót, ahhoz hasonlóan ezt is szenzációsnak tartom. Halvány citrom szín. Illatában igazi kavalkád: grapefruit, mandarin, mangó, ásvány és egyedül itt éreztem pici hordófűszert, meg nagyon halvány vaníliás-kókuszos jegyet. Félszáraz bor, de sokkal kevésbé érezni a cukrot, mint a Barakonyiban. Vastag és nagyon dinamikus ez is, feszes szerkezet, komoly komplexitással. Folyamatosan pulzál és izgatja az ízlelőbimbókat, nagyon nehéz abbahagyni kortyolgatását. A sziklaszilárd gerincre elegánsan felfűzött gyümölcsös-ásványos-fűszeres jegyek kényeztetőek. Utóíze hosszan elhúzódik. Kiváló bor, nem kérdéses.
Utolsó kommentek