Kivül-belül szomorú csárda ezA Kutyakaparó,Éhen-szomjan szokott itt maradniA jámbor útazó,Mert eledelt nem kap, és hogyha csakRápillant borára,Megátkozza Nóét, hogy szőlőt isVett be a bárkába.A kis szobán hosszu vékony asztalNyujtózkodik végig,Feldőléstül erőtlen…
Utolsó kommentek