Pengyomhegyi

Tegnap cár voltam,király,és birodalmi császár.

Gondolom,senki előtt sem ismeretlen,hogy a tokajit,pardon,a Hegyaljait a magyaron kívűl mindig nagyok fogyasztották.Gondolom,mindenki előtt ismertek a hegyaljai borok történelmi vonatkozású sztorijai,de legalábbis hallott már ezekről,vagy hasonlókról mindenki!Ha naívnak is tűnik feltételezésem,azt azért gondolom,hogy Tokajra,a Hegyaljai,főleg mádi,tarcali,tállyai furmintokra,szamorodnikra,aszúkra minden honfitársam büszke!(Bocsánat,de megkockáztatom,ugye senki sem a koronás átvágásokra,hazugásgokra,határontúli lejáratásokra gondol!!!!!!!)

Ugye,"barátaim az Úrban",volt szerencsétek már Disznókő,Oremus,Béres,Füleky vagy adja Isten,Szepsy,Demeter,Árvay,Bott borokat kóstolni,fogyasztani Hegyaljáról!No,akkor tudjátok mi a különbség az általuk és Terjék Lajos barátom,vagy a Monyók borok között.Utóbbiak tokaji boraira hajaztak -legalábbis szeretném hinni- a cárok,császárok,királyok által nagy becsben tartott Hegyaljai nektárok!

Tegnap cár voltam,mert anyósomék kamrájában ráleltem egy majdnem feledésbe merült 1999-es Monyók száraz szamorodnira,amit úgy kettő éve felejtettem náluk.De jó,hogy ott felejtettem,így tegnap este volt mit elővenni vacsora után -ha már Unicumból,csak a next generációnak kitalált jégerutánzatos lötty lapult a kamrában... Szóval,nevezzük old school,de semmiképpen sem new wave tokajinak azt,amit Monyókék elkövetnek.Ugye,mindenki tudja,hogy Istenévjáratról van szó,melyből volt szerencsém Oremus édes szamorodnit,Disznókő száraz furmintot és Árvay száraz szamorodnit kortyolnom,ha csak a Hegyaljáról vérré váló nedűkről emlékezem meg.Nos,legyünk őszinték,a felsoroltak nálam verik a tegnapi cárságot,és Terjék Lajos száraz szamorodniai,72-es aszúi is magasabban tündökölnek az én boros égboltomra tűzött csillagok között,de egyben verhetetlen volt így is:ízétől,stílusától -hogy a Hamvasi magasságokba emelkedve a Bibliából idézzek gondolatot- spirituális erejétől tegnap,cár voltam...

Színe olyan,hogy,ha minden este szemem fényében megvillanhatna,szemem a gyöngeség könnyétől soha meg nem csillanna;mozgása -mit ne mondjak- a pohárkastélyban uralkodóhoz méltóan,hatalma tudatában,bölcsen,de az uradalom védelmére bármikor tettrekészen jár-kel,kastélya fala tudja,ott nagy gondolatok fogannak;illata:itt már éreztem,koronázás,uralkodóvá avatás lesz a ma este programja;szájban:aki issza,abban komolytalan gondolat,léhaság,kishitűség meg nem fogan,savgerince,13-as alkoholja a cárnak,királynak,császárnak agyában tudatosítja,hogy nagy elődök,nagy idők,virágzó évszázadok által kitaposott útra tért,és talán éppen ebből táplálkozva méltó folytatást igéz;utóíze és szárazpróbája úgy fest,a koronázási szertartás terme üres -alattvalók,szolgák mély álomban hortyognak már- de az uralkodó még a trónon,egyedül,végre önnön magával kettesben mély,nagy-nagy gondolatokba szánt,dolgozik,agyal,s tudja,"Crescit sub pondere palma!" -Ő a Cár.