Kérem tisztelettel,legnagyobb örömömre jó barátom,Pardi Norbi országos,sőt világraszóló cimborám,lelkitársam,a középiskolai,majd egyetemi,főiskolai élettársi évek után tovább robog az aktív borfelfedezők sok-sok életörömmel gazdagított rejtélyes útján,melynek egyik állomásán valami fajta összegzést nyújt át nekem tálcán,fehér tálcán Magyarország esélyeiről,lehetőségeiről néhány gyöngyszem megcsodálása kapcsán.Nagy-nagy élvezettel olvasom magam is!Köszi Norbi!
2008.10.06. 09:09
Szeretem.Nagyon.
Címkék: 2006 2003 tokaj furmint füleky bor kikelet bott pardi norbi
"Én is azok közé tartozom egyre inkább, akik úgy gondolják, hogy bizony Magyarország -tetszik vagy nem tetszik- elsősorban a fehérborai által emelkedhet be a világ (vagy legalábbis a Föld) borelitjébe. Az, hogy ez meg fog-e valósulni, illetve, hogy mikor és milyen szőlőfajtával (vagy fajtákkal) tudnánk ezt megtenni, azt nem tudom és nem is szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Mások ezt megtették helyettem. Én velük ellentétben most még nem mernék fajtát/ fajtákat megnevezni. Annyira az út elején járunk, hogy botorság volna tippelgetni (szerintem legalábbis 10-15 év szinte a zéróról induló tapasztalata nem elegendő arra, hogy megmondjuk a tutit). Kísérletezni kell, de nem biztos, hogy már most megfellebbezhetetlen konzekvenciákat kell levonni. Hangsúlyozom, a fő probléma nem az, hogy nincsenek olyan fajtáink, amelyekkel ne tudnánk megmutatni Magyarországot. Nagyonis vannak, valószínűleg több is. Szerintem a kérdés az, hogy miként valósítsuk ezt meg.
Szóval a fehérek. Azt hiszem nem kérdés, hogy remek fehérboraink vannak, sőt elég sok közülük ár-érték bajnok. Most kettőt mutatok be közülük. Pár napja családomnak, illetve családi barátaimnak két tokaji furmint aranyozta be az estéjét. Totál különbözőek voltak, de mindkettő csodaszép volt.
Tokaj Kikelet, Lónyai dűlő furmint 2006.
A Kikelet borait a 2005-ös évjárattól ismerem behatóbban, a 06-os és 07-es borok pedig lenyűgöztek. Ez is egy remek évjárat remek bora. Pohárba töltéskor halvány citromsárga szín fogad, amely virgoncan mozog a pohárban. Láthatóan kellően koncentrált, de nem brutális “anyag”. Ez egyáltalán nem baj persze. Megszagolva gyönyörű, összetett illat fogad: elsősorban citrusok kavalkádja némi mangóval kiegészülve, pici körte, a hordóból csak leheletnyi (hál` Istennek). Imádom ezt az illatot, nem “betámadós”, de nem is túlzottan távolságtartó, remek. Aztán szerencsére ez az összetettség ízben is folytatódik, némi ásványos felhanggal kiegészülve. Az a helyzet, hogy az ilyen típusú borokat szeretem. A fatoleranciám alacsony, de a picit savasabb, dinamikus borokat nagyra értékelem. Öcsém szereti a lustább, direktebb borokat, így ő nem hidalt le a Lónyaitól, én viszont nagy örömet érzek, hogy annak idején a Maligánból vettem belőle 6 palackkal (mint ahogy az ugyanebből a dűlőből származó hársból, illetve a Farkas furmintból is). Legalább a sorsát is nyomon tudom követni kissé.
Füleky Kúria, Furmint 2003.
Ez a pincészet számomra nagy rejtély. Még amikor Bott Judit irányította, akkor jártam ott, de ő már évek óta a saját pincészetükkel foglalkozik, a Füleky pedig eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Legalábbis az én látómezőmből. Ha valaki tud róla valamit, ossza meg velem legyen szíves. A Bortársaságnál kapható már évek óta a 2000-es aszú, a 2004-es Palandor kései furmint, valamint a 2004-es száraz furmint. Ezek még mind Judit által készített tételek, a 2005-ös évjárattól számomra elveszett a pince. Na, de koncentráljunk a 2003-as száraz furmintra, érdemes. A szerencse folytán jutottam hozzá nemrégiben néhány palackhoz. Először Bott Judit mutatta a Kúriában, majd Kohári Pisti barátom tett szert egy palackra. Mindkétszer nagyon tetszett és mindkétszer azt hittem, hogy többet nem fogom kóstolni ezt a bort. Nem így lett. Érdemes 13-14 fokon kóstolni, szerintem akkor a legszebb. Erőteljes szalmasárgás színnel indít, az előző furminttal szemben ezen látszik, hogy “megáll benne a kanál”. Az illata zseniális: érezhetően érett borral van dolgunk, enyhén karamellizált körte, mazsola minden mennyiségben, érett jegyek. Nagyon szép. Az íz itt is hozza, amit az illat sugall. Nagy testű, koncentrált bor, jelentős extraktédességgel, én még egy pici savat elviselnék benne. Ennél szebb arcát aligha fogja mutatni nekünk, akinek van még belőle javaslom fogyassza el, vagy adja nekem.
Arról is folyamatos viták vannak mostanság, hogy a furmint mennyire érlelhető (merthát ha nagy bort akarunk belőle, akkor nem árt, ha bírja egy-két évtizedig). Ehhez szintén nem tudok érdemben hozzászólni, de van néhány 2003-as tételem (Béres Lőcse, Oremus Mandolás, Füleky, sajna a Szepsy elfogyott) amelyeket szeretnék 2013-ban, esetleg utána is kóstolni. A 2006-osak szintén alkalmasak lehetnek érlelésre. Majd meglátjuk mi lesz velük. A puding próbája az evés."
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://pengyomhegyi.blog.hu/api/trackback/id/tr22698373
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek