Kérem,a bor halhatatlan,akarom mondani,él.Tessenek megjegyezni,hogy a bor minden formájában -ha úgy tetszik- egy "Kék bolygó":élőlények élőhelye,így maga is él.Legyen szöllő,legyen must,bor hordóban,palackban,gyomorban,mind-mind a bor élő,vagy élőhely formában.Nos,ennek ismeretében reménykedjünk a lentebb kóstolt egri bikavér nevű borok halhatatlanságában,vagy ne adj isten feltámadásában,mert ez a Pardi Norbi féle egri bikator,bár szép véget ért a kakukk zamatos tojásának köszönhetően,valóban elszomorító képet mutat.Ma.De holnap!!!Hisz a bor él.Köszi Norbi!
Elszomorító egri bikák
Néhány napja szegedi borklubunkkal egri bikavéreknek ugrottunk neki. Mintegy két éve kóstoltam utoljára az egri bikavérkínálat kiragadott szeletét vakon, akkor nagyon meg voltam elégedve. Sajnos most csalódást okoztak, pedig egyrészt szeretem a bikavért (még a jelentős stíluskülönbségek ellenére is), másrészt többnyire jónak mondott évjáratok borai kerültek asztalra, harmadrészt igyekeztünk neves termelők csúcsbikáit összeválogatni. Mindezek ellenére én (és a csapat zöme) csalódott volt a szeánsz végén. Nézzük a borokat emelkedő sorrendben…
Monarchia: Bikavér 2002. Sajnos enyhén dugós volt a bor, így nem lenne fair értékelni. Talán egy éve kóstoltam, akkor tetszett. A jó anyag most is érződik, de a hiba sajnos élvezhetetlenné teszi.
Orsolya: Tehéntánc 2006. Teljesen másnak mutatta magát, mint amikor nem vakon, a pincében kóstoltam. Az illata még rendben volt, kicsit bőrös, likőrös. Az alkohol picit sok, de még ezt is elfogadtam, bár semmiképp nem erény. Ami abszolút csalódás volt, az íze a nedűnek: rendkívül savas, annyira, hogy már szinte vékonynak tűnik a bor a rendkívüli savmennyiség mellett. Feltűnnek némi gyümölcsök, de elvesznek a savrengetegben. Kíváncsi vagyok pár év múlva mit fog mutatni a bor.
Thummerer: Bikavér superior 2006. Vili papa bikavér reserve-jeiben (2006-tól superior a neve) még nem csalódtam (a sima bikákban annál inkább, de a 03-as egész jó). Nemrég még a 03-as reservet kóstoltam és tetszett, most féltem, hogy ez még fiatal, csak fél éve pihen palackban. Hogy lesz-e jobb, vagy sem, nem tudom, de nem tetszett a bor. Kellemes erdei gyümölcsös, kicsit poros illat. Nem túl intenzív. Szájban támadnak a savak, érnie kell még ennek a bornak úgy érzem. Jelen állapotában nem egy nagy élmény.
Tóth István: Egri bikavér válogatás 2002. Színe sötét rubin, látszik rajta, hogy nem fiatal tétel. Illatában érződik a palackbuké, majd jönnek a gyümölcsök, elsősorban meggy. A hordó tökéletesen integrálódott. Szép bor, de még érhet, a savakban itt sincs hiány. A vége kissé kesernyés, ami számomra nem túl vonzó.
Gróf Buttler: Bikavér 2005. A termelő ellentmondásosságát és a borok váltakozó minőségét már többször említettem. A 03-as és 04-es bika kifejezetten tetszett, ez nem igazán jött be. Illatában érett bor benyomását kelti (pedig azért nem túl idős). Vezető illatjegye a fűszerpaprika (nem néztem, de valószínű cabernet is van benne), ami számomra bikavértől kicsit idegen, dehát ki mit gondol a bikáról. Szájban is cabernet-s, és ami fura, számomra kissé húzósak voltak a tanninok, amit Buttler-borban még nem éreztem. Mindenesetre szép bor, de több, mint 5000 HUF-ért többet várnék.
St. Andrea: Merengő 2006. Nagyon sokfelé dicsérték, engem nemigen vett le a lábamról (sem vak, sem nemvak teszten). Szép bor. Az illata gyönyörű: sok-sok gyümölcs meggyel, némi feketebogyóssal, remek (!!!) hordóhasználattal. Az ízek is hasonlóak, harmonikus, közepesen testes bor sok savval, közepesen hosszú utóízzel. Nagyon túlárazott (9000 HUF).
Demeter Csaba: Bikavér 2003. Érdekes módon Csaba sok 2003-as bora még mindig kapható. Ez is már legalább 2 éve a piacon van, legutóbbi bikavértesztünkön nem szerepelt fényesen. Most viszont remek formában van, hasonlít a legendás 2000-es reserve-hez, ami nagy kedvencem volt jópár éve. Gazdag, kissé likőrös illattal nyit, ami részben a túlzott mennyiségű alkoholnak tudható be. De nem kellemetlen egyáltalán, pláne, hogy csatlakoznak a meggy-vezérelte gyümölcsök is rövidesen. Szájban is összetett a bor: meggy, erdei gyümölcsök, integrálódott fahordó. Közepes test, hosszú lecsengés. Igazán tetszett.
Takler: Szekszárdi bikavér 2006. Hehe. A meglepetés. A kakukktojás. Az égés. Nem mindenkinél, de többünknél ez a bor nyerte meg az egri bikavér vaktesztet. Remek gyümölcskosárral (meggy, málna, fekete bogyósok) találjuk szemben magunkat mind ízben mind illatban. Jó savak, érett tanninok, kultúrált hordóhasználat. Már most is jó, de még pihenhet is akár. Nálam egyértelműen a teszt legjobb bora.
Utolsó kommentek