No comment -mondhatnám "nemes" egyszerűséggel és átadhatnám a szót Pardi Norbi barátomnak,hogy egy nem mindennapi fehérboros élményről számoljon be.Ugyanakkor,nem tehetem meg,hogy szó nélkül elmenjek amellet,amit már párszor megjegyeztem,megjegyeztünk Barátommal és nem csak Vele,másokkal,nálam sokkal értőbbekkel elbeszélgetve is,hogy -Hamvas után szabadon,ha van "pálinka-ország" és van "bor-ország",akkor- Magyarország fehérbor-ország.
"Somlói borok kóstolója
Márciusi Eötvös-koleszos kóstolónkon Somló volt terítéken. Nagy szívfájdalmam, hogy a kimagasló minőségű somlói borral nagyon ritkán találkozom. Pontosítok: somlóival is ritkán futok össze. Elképzelhető, hogy ennek oka, hogy én vagyok tájékozatlan, de az is lehet, hogy Somló elaprózottsága (500 hektár, vagy a Nagy-Somló is csak 800 hektár körül és állítólag több ezer termelő) miatt egyszerűen alig jut a piacra somlai. Tény, hogy nem tudtam hat, különböző termelőtől származó magas minőségű bort szerezni Somlóról. A legtöbb borbolt is igen szegényes kínálattal rendelkezik a vidékről. Mindenesetre a „nagyöregektől”, Györgykovács Imrétől és Fekete Bélától természetesen volt bor. Tornai a változó minőség miatt most kimaradt. Kreinbacheréknek túlságosan fásak az eddig kóstolt borai, ezért ők is kimaradtak. Takács Lajos kihagyhatatlan, szerintem a legjobb borok most az ő keze alól kerülnek ki a borvidékről. Volt egy rendkívül kellemes meglepetés is, amit a Műveltalkeszek ajánlottak és tényleg remek: Somlói Apátsági pince.
Györgykovács Imre: Furmint 2006. Visszafogott illatából pici körtét és nagyobb mennyiségű ásványt tudok kiszagolni. Ugyanez folytatódik ízben is, de ez a fajta hűvösség nekem tetszik, kissé arisztokratikus. Tipikus Györgykovács-bor: tökéletesen csiszolt, semmi nem lóg ki, de mindenből van elég, zéró technológiával készült, kézműves tétel.
Györgykovács Imre: Tramini 2006. Éppen ezelőtt a bor előtt beszéltem kóstolótársaimnak arról, hogy Imre minden évben jó borokat készít, de szinte mindig van egy kiemelkedő a sorból. Azt hiszem 2006-ból a tramini a nyerő. Azt is ecseteltem, hogy a somlói boroknál sokszor milyen nehéz kitalálni a fajtát, hiszen a termőhely kifejeződése sokszor teljesen felülírja azt. Ez speciel ennél a tételnél nem igaz, mert itt a gyönyörűen csillogó aranysárga borból árad az édes rózsaillat. Tramini iskolapélda (Somlóról!!!). Szájban is picit édeskésnek hat, pedig cukor nemigen van benne. Kerek, húsos, kiváló bor, gazdag zamatokkal, tramini fajtajegyekkel, megfelelő savval, hosszú utóízzel.
Fekete Béla: Juhfark 2006. Somló másik „öreg motorosa”. 2003-as hárslevelűjét a mai napig sokat emlegetjük borkedvelő barátaimmal, akkorát szólt. Béla bácsinak is nagyon jellegzetes, egyéni stílusú borai vannak. Ez a juhfark is tipikusan az ő keze nyomát viseli. Aranyszínű, olajos mozgású, sűrű bor. Gyümölcsöt nem tudok azonosítani, annyira ásványos. Tekintélyes mennyiségű sav található benne, talán kicsit több is a kelleténél. Érdemes szellőztetni, pár óra múlva határozottan szebb formát mutat.
Hollóvár pince: Olaszrizling 2007. Mint említettem, Takács Lajos mára Somló meghatározó termelője lett, aki kiváló borokkal rukkol elő évről-évre. Az előző olaszrizlingjéről lemaradtam, ezért arról nem tudok nyilatkozni, de ez zseniális darab. Szalmasárga szín. Illatából sütő tök, méz, majd sok-sok déli gyümölcs (papaja, marakuja, mandarin) vehető ki. Ez a gyümölcsös és kevésbé ásványos somlaiak közé tartozik. Nagytestű, de arányos bor, 17%(!!!) alkohollal. Egyedi, elegáns bor, hosszú utóízzel.
Hollóvár pince: Hárslevelű 2006. A 2005-ös hárslevelű ikonbor számomra Somlóról. Az egy félédes bor volt, amely kései szüretelésű szőlőből készült, mindenből sok volt benne. Ez ahhoz képest egy „normál fehérbor”. Kicsit főttes illatokkal nyit, majd jön a szinte kötelező méz, hársillat. Szájban ugyanez a vonal folytatódik, szép bor, de a 05-ös társától elmarad.
Somlói Apátsági pince: Juhfark 2007. Köszönöm a Műveltalkeszek ajánlását, megérte kipróbálni. Aranysárga bor. Lomhán mozog a pohárban, látszik rajta, hogy komoly „anyag”. Számomra teljesen tokajis illata van: fehérhúsú őszibarack elsősorban, pici ásvánnyal kiegészülve. Nagy testű, öblös bor, jó savakkal, fantasztikus gyümölcsösséggel. Ha ilyen bort lehet szűrni juhfarkból, akkor azt hiszem, hogy igencsak érdemes foglakozni a fajtával."
Utolsó kommentek