Hétvégén kihasználva a csodálatos időjárást (23ºC, napsütés, szélcsend), szabadtéri borozásba kezdtem, miközben a kertben tevékenykedtem. Előkerült egy régóta a pincémben pihenő palack, mégpedig egy 2005-ös Laposa Somlai olaszrizling. Emellé biztos, ami biztos egy osztrák bort, nevezetesen egy 2003-as Rainer Wess Pfaffenberg rajnait bontottam még.
A Laposa bor szép világos aranysárga színű. Illata tiszta, eleinte visszafogott, majd a palack tartalmának melegedésével szépen nyílik. Legfőképp virágos és ásványos, gyümölcsök alig fedezhetőek fel benne, talán egy kevéske érett déli gyümölcsöt bírtam kiszagolni. Közepes testű, tökéletesen csiszolt állapotú bor. Annak idején azért tettem félre hosszabb időre, mert tartottam az esetlegesen túl élénk savaktól. Most ennek nyoma sincs, sőt talán picit hamarabb kellett volna jönnie az isteni sugallatnak, hogy dugózzam ki ezt a palackot. A savak érettek, szépen zizegnek, de nem emelik elég magasra a kortyot. Egy picit kellene még intenzívebbnek lenniük, hogy tökéletes legyen az egyensúly. Karakterét tekintve egyébként teljesen száraz érzetű bor, visszafogott szesszel (12%). Utóíze közepesen hosszú, kellemesen ásványos.
A rajnai rizling Vino Castillo-s beszerzés, drbarta felfedezte, ironman pedig leszállította számomra a palackokat. Korábban már nyitottam ebből a borból egyet és kicsit laposnak éreztem, ez a palack viszont rendben volt. Világos aranysárga szín. Illata áradó és tipikusan érett rajnais: gyümölcsök háttérben, némi érett grapefruit azért akad. Meghatározó aromái az ásványos füstösség, némi mézzességgel díszítve. Imponáló. Nem okoz csalódást megkóstolva sem, gyümölcsös, sós-ásványos, de ugyanakkor egy leheletnyi édességet kölcsönöznek számára a mézes-virágos jegyek. Nagyon szép. A savak még elemükben vannak, segíti őket némi szénsav is az egyensúly megteremtésében. Azonban itt sem sikerül olyan magasra törniük, hogy tökéletes ívet adjanak a kortynak. Egy pici hiányérzetem marad, de biztos vagyok benne, hogy sokaknak így még jobban tetszene, mint kicsit több savval. Utóíze zamatos, mézes és igen hosszan megmarad a szájban. Remek bor.
Utolsó kommentek