Mint azt korábban említettem,milyen elv mentén szerettem volna a Pengyomhegyről a nagyvilág valamely zugába eljutó komondorokat elnevezni,most megpróbálom kicsit egyenként felvillantani,mely név,milyen értéket is takar.Lesz pár ismerős,hiszen,merem feltételezni,hogy többségünk valamelyest tájékozott a mindennapok során látható, hallható természeti értékeinkkel kapcsolatosan,és persze,feltételezem,hogy mindannyian igyekszünk őrizni,ápolni anyanyelvünket.
Fotó: vöröshasú unka (Bombina bombina) Rudi Petitjean ( www.naturegallery.com )
Elöljáróban azért szeretnék hálát adni a sorsnak,hogy Szegeden olyan emberektől tanulhattam ökológiát,környezet-, természetvédelmet és leginkább szemléletet,mint Dr. Ilosvay György,illetve Dr. Molnár Gyula, vagy Dr. Szalma Elemér tanár urak.Köszönet nekik,azt gondolom,elsősorban nekik köszönhető,hogy egy Pengyomhegyi alom elnevezésekor természeti- és anyanyelvi értékeinket szeretném őrizni,hirdetni és nem csak a hozzám mindig közel álló állat fajokkal,hanem a növényekkel is,azaz egyre inkább élőhelyekben,életközösségekben elhelyezett állat- és növény fajok elnevezéseivel!
Ha már Szeged és felsőoktatásban,főleg környezet-, természetvédelmi, ökológiai oktatásban való részvétel,akkor elsőnek a gyakorlati tapasztalatokat eredményező terepgyakorlatokkal kapcsolatos emlékeket kell előhívjam.Az Ásóka elnevezés a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Kömpöci Oktatóközpontjával kapcsolatosan jut eszembe.A Duna-Tisza közén található homokos térségben évek,évtizedek óta működik a központ meteorológiai állomásként,mely területről így említésre méltó mérési adatsor áll rendelkezésre akár a talajnedvességet,akár a csapadék mennyiség mérését nézzük.
De mi köze a csapadéknak,homoknak az ásókához,azaz a barna ásóbékához (Pelobates fuscus)?A kérdés persze,sokak számára költői.A kétéltűek osztályába (Amphibia) tartozó fajok előfordulását elsősorban az adott terület "vízviszonyai" befolyásolják,hiszen életük során mimumum a szaporodásuk vízhez kötött,továbbá eltérő mértékben tolerálják az éves csapadékmennyiséget -főleg a kevés csapadékra gondolok- és vízminőséget is.Éppen ezért,víztől való függőségük -akár mennyiséget,eloszlást,vagy minőséget nézünk- egy-egy faj előfordulása,vagy egyedszáma indikátorként használható.A víz mellett a talajra is következtethetünk,és itt jön a homok,azaz a laza szerkezetű talaj.
A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) a talajba ásva tölti a nappalt,és csak az esti,éjszakai órákban bújik elő akár 50 cm mélyen található búvóhelyéről.Kőröstetétlen településen közönségesnek mondható a barna ásóbéka,teljesen természetes,hogy például a konyhakert gondozásakor ennek a fajnak az egyedeit forgassuk ki ásónkkal a talajból -sajnos.Éppen ilyen megszokott jelenség,ha megfelelően csapadékos évben tavasszal béka áradat hömpölyög át a Szolnokot Kőröstetétlennel összekötő Nagykőrösi úton,nagyjából a Gerje-Perje csatornák találkozása környékén.Az utóbbi években megnövekedett gépjármű forgalom rettenetes mértékben szedi áldozatait a barna ásóbéka mellett itt előforduló és nászukhoz,szaporodásukhoz megfelelő vizes területre vándorló békafajok (pl. zöld levelibéka, zöld varangy, kecskebéka, mocsári béka, vöröshasú unka) egyedeinek ezrei,tízezrei (?) közül.
Nos,a Pengyomhegyen ma még közönségesnek nevezhető barna ásóbékának népies elnevezésével kívánom hirdetni a terület kétéltűekben való gazdagságát,és azok veszélyeztetettségét: kiemelve élőhelyeik átalakításának, és egy-egy terület természetvédelmi szempontú vízgazdálkodásának jelentőségét. Bár,a kétéltűek kiszolgáltatottak az éves csapadék mennyiségnek és -eloszlásnak,mégis,félek, nem ez a természetes hatás lesz az a tényező,ami a közeljövőben jelentősen befolyásolhatja majd kétéltűink életét...
Baliházi Pengyomhegyi Ásóka ,azaz Kócos
Utolsó kommentek