Nos kettő bejegyzésben is említettem,hogy a közelmúltban volt szerencsém néhány olyan személlyel találkoznom,akikkel beszélgetni,eszmecserét folytatni,egyszerűen csak a saját közegükben időzni,feloldódni szellemi-lelki építkezést jelentett számomra.Időm nem sok van az elmélkedésre,emlékezésre,mégis legalább érintőlegesen meg kell említsem őket,mivel,nem szeretném,ha ezek az emberek,hozzájuk köthető élményeim mások (barátaim,kíváncsiskodó olvasóim) számára nyomtalanul eltűnnének és megosztatlanul csak a sajátjaim maradnának.

Hogy miért kellene megismerni őket?Mert példaértékűek.Szakadjunk hát el a bortól,de ne szakadjunk el a tudástól,az ősöktől örökölt tudástól és méginkább érezzük át,mit jelent számunkra a szenvedély,főleg,ha az kemény munkában nyílvánul meg.Röpüljünk hát szűk,alföldi hazám tiszazugi,majd ceglédi állomása után Karcagra. 

Királytelki Gyergyó komondorom lánytestvére -közülük is a legszebb- Gubanc Márki Klára juhászsarj tulajdona -pontosabban Tibié,de ebbe nem megyek bele... Lényegében komondorjainknak és közvetve Veress Zsolt puli-,mudi-,komondor tenyésztőnek köszönhetjük,hogy "egymásra" találtunk Klárával.Azért merem ilyen bensőségesre festeni ezt a képet,mert az élet sok alapvető kérdésében nagyon-nagyon hasonlóan gondolkodunk,hasonlóan érzünk és azt hiszem -bár én Klárához képest fényévekre le vagyok ebben maradva,de mégis- merhetem azt írni,hasonlóan is igyekszünk,akarunk élni!És ez óriási különbség más hasonlóan gondolkodók és köztünk.Úgy értem,a többség csak beszél valamiről,a "kevesebbség" meg úgy is tesz,úgy is él,vagy ahogy írtam,igyekszik,próbál úgy élni -vállalva a nehézségeket.

Nos,ahogy nagyjából behatároltam,meghatároztam Tálas Laci és Farkas Zsuzsi tevékenységét,mint szőlész-borász és borszaküzletes borszakértő,úgy Klárát azt sem tudom,hol kezdjem meghatározni.Mudi tenyésztő,de közben kecskés,tehenes,juhos,lovas,komondoros sajt,túró és ki tudja mi minden készítő sok generációs juhász családból származó fáradhatatlan,lelkes,úgy mond,személyében testetöltő,megszemélyesülő családi (életforma-) örökség... (Tudom,hogy összetett,de ez nagyjából kifejező is.)

Nem régen Kláráéknál is jártam "átrohanóban",de nagyon örülök,hogy invitálásának végre eleget tehettem.Villámlátogatásomkor már nem láthattam dolgozni mudijait -akiket egyébként minden egyéb állattal egyetemben névszerint,egyenként bemutatott nekem- mivel a legelőről éppen beérkezett fejéshez,abrakoláshoz minden jószág.Ugyanakkor gyors ízelítőt kaptam egy irígylésre méltó,tartalmas,liberalizmustól,médiafüggőségtől,álértékek "vallásától" és ősi jelképek érdemtelen,álszerény mutogatásától mentes életformából,mely szerint élni érdemes,értelmes,és példaértékű!

Pillanatok alatt megtudhattam Klárától,hogyan lépjek tovább friss sajt készítési alaptudásomon és mit tegyek ahhoz,hogy a kemény sajtok világa felé kacsintgathassak.(Ezt ezúton is köszönöm,jelentem,elkészültek az első likacsos félkemény-kemény satjaim.) Arról nem beszélve,hogy olyan kecske sajtot és juhtúrószerűséget kaptam ajándékba,melyek elkészítésének tudományához Klára örökségként jutott,ahogy mindahhoz is,amit nagyapja,Márki Elek juhászmester és az ősei hagytak rá.Hihetetlen és csodálatos.Tanulságos elolvasni azt a pár oldalt,amibe nagymamája generációk tapasztalatát sűrítette bele és ezt tálcán,azaz a világhálón nyújtja át nekünk!Köszönjük!

Nos,mit mondhatnék hölgyek,urak?Szerénység.Alázat.Áldozat.Ahogy Márki bácsi mondta:

"...csak az üres kalász tartja fel a fejét,a gabonaszemmel teli meghajlik."