Mottó:„Felhasználás :Pásztorkutya”
Alaptermészet Vizsgálat,”(„Főtenyészszemle” része jelentkezés: 12. hónapos kortól)Bíró: Pischoff Ferenc FCI őrző-védő teljesítmény és terelőbíróSegéd: Zsóri ZsoltA.) Alaptermészet Vizsgálat.Feladatok:1.) A kutya viselkedése környezetével szemben.a. ) Egy idegen személy megjelenésekorb.) Rendszertelenül mozgó 4-5 fős embercsoportbanc.) A csoport a kutya körül bezár2.) Hanghatás iránti közömbösség.A.) Zörgő doboz eldobása a kutyától kb. 1 méterre 1 méter magasból.b.) Pórázon vezetés közben hanghatás.(két deszkalap erőteljes összeütése kétszer)3. ) Esernyő kinyitása a kutya felé az ég irányába 45 fokos szögben.4. ) Egy fekvő tűzoszlop iránt mutatott reakció. (fizikai-kémiai jelenség)A tűz fényt ad, meleget sugároz, füstöl, (szagélmény) ezek a jelenségek akár riasztóak is lehetnek, egy gyenge labilis idegrendszerű kutya számára. Az ilyen típusú egyed a legtöbb esetben bizonytalan, elkerülő, esetleg félénk magatartást mutat. (a kutya és a gazda kapcsolatának a minőségéről is információt kaphatunk. –bizalom-.)5. ) Csoportos őrző- védő munka.Főkövetelménynek is nevezhetnénk a következő gyakorlatokat, mivel a kuvasz őrző - védő pásztorkutya. A következő viselkedésbírálati rendszer, a fajta (egyed) karakterét legjobban megvilágító feladatcsoport. A segéddel előzetesen részletesen egyeztettem és megállapodtunk, hogy a segédelési munkánál, a gyakorlatok beállításánál, fokozott figyelmet kell fordítani a fiatalabb kutyákra. (a tenyészszemle alsó korhatára, a tizenkét hónapos kor a védőösztön kialakulása pedig általában 18-24 hónapos korra tehető.)6.) Egyéni ő-v munka a felvezető mellett.Ez a gyakorlat, már komolyabb próbatétel elé állította a résztvevőt, mivel a társaktól jött biztatás elmaradt, és egyedül kellett megvédenie, a gazdát és saját magát.
A kuvaszosoknál alaptermészet vizsgálatnak nevezett felmérésen sokrétű,legalábbis "több rétűbb",árnyaltabb a végkövetkeztetés,hogy mennyire kiegyensúlyozott,vagy éppen labilis idegrendszerű a komondor,konyha nyelven fogalmazva mennyire ijedős,több próbatételen (pl. hanghatás) is megmérettetve.A bátorság megléte,vagy hiánya "csak" egy része a tesztnek,mégha igen fontos része is.
A felmérés idegen helyen történik,egy részén pórázon a gazda jelenlétében,egy részén kikötve,gazda nélkül.A felmérés feladatai előre gyakorolhatók,az elsőre gyengén produkáló egyedek bizonyos mértékben később még gyakorlással javíthatók,vagy már az "első" próbatételre,azaz tenyészszemlén alkalmazott vizsgálatra felkészíthetők... Ebből logikusan következik a kérdés,hogy a teszt során vajon mennyi információhoz jutunk a bátorság ösztönszintű,vagy "szerzett" meglétével kapcsolatosan,vagy,hogy mennyire lehet objektíven megítélni a látott produkciót -egy franciabundás tesztnél,talán ennél egyértelműbb állásfoglalást lehet tenni. Mindkét esetben -legyen szó bármely tesztről,felmérésről- nem mellékes,mely ösztönök,tanult elemek irányítják tesztelt komondorunkat.Erről számos vita folyt komondoros fórumokon,illetve akad puli tenyésztő,aki a komondor jellemével kapcsolatosan megosztja velünk tapasztalatait.Érdemes benézni hozzá.
Utolsó kommentek