Mint említettem,a Karácsonyi ünnepek alatt volt némi fogyasztás,legnagyobb örömömre amolyan "ismétlésre" érett évjáratú borokból.Így jöhet létre ez az apró összefoglaló is.Nem részletes,nem "szofisztikált",de talán,közérthetőbb és néha a kevesebb több -no nem éppen egy MW-nek...
A palettát Weninger, St. Andrea és Somlói Apátsági borokkal szinesítettük!
Említettem a Weninger Spern Steiner Merlot 2002-es évjáratát,ami kb. egy hét visszadugózás alatt szinte teljesen elhagyta a füstösséget,tehát nem ártott volna már elsőre is legalább fél,akár egy egész napot szellőztetnünk a bort -pedig ezt már megtanultuk Franz borainál... Így már letisztultabb,simogatóbb jegyekkel operált az elsőre is komplex anyag.
Szinte Weninger kóstolóba csaptunk az ünnepek alatt,hisz sor került egy 2003-as Weninger Frettner cuvéere is,ami élesebb,talán Soprontól nem meglepő módon savasabb kiadás volt,szerintem kicsit eltávolodva (vagy még távol tőle?) hogy harmonikusnak érezzük -mondjuk a házasítás sem mindennapi (syrah - kékfrankos - merlot)- ám ezt a "savdömpinget" a maga soproni és fajtajelleges eleganciájával (értsd,remek csillagzat alatti az a bor,amely Sopronban kékfrankosból születik,persze,főleg igaz ez,ha olyan értő kezek között,mint Weningeré) kicsúcsosította egy 2002-es Weninger Spern Steiner Kékfrankos.Mondanom sem kell,hogy mindegyik Weninger tétel szinte fekete volt,komoly textúrával,ám kevés melegséggel -ha lehet ezt így értelmezni- de mindben ott volt a maga arca:a merlotban a merlot,csak bújtatva,a Frettnerben az izgalmasság,komoly tartással,talán -mert nekem kedves az évjárat,a fajta és a soproni sav- számomra a kékfrankos volt a legkiegyensúlyozottabb,számomra legcsodálatosabb.
Hogy ezt megpróbáljuk fokozni,sógor nem aprózta el: St. Andrea Merengő 2003 zárta az estet.Mit mondhatnék?A 2003-as borok élességéhez,keménységéhez,hogy is mondjam,nem túl kifinomult jellemvonásukhoz képest ez tartalmasságával,érettségével -úgy,hogy nem lepődnék meg,ha csúcsától akár egy évtizedre lenne- és a soproni savak után még mindig komoly tartást produkálva lenyűgözött mindannyiunkat!Köszönjük!
Hogy a fehérek,melyek igen kedvesek számomra hazánk nagyrészéről se maradjanak ki a sorból,a multkori Somlói Apátsági Pince 2007-es Hárslevelűje után az ünnepek alatt bizony megnéztem hugát,a 2008-as Somlói Apátsági Hárslevelűt is -mely "ugyanúgy" félszáraz.Mit megnéztem?Megittuk,na!Azt kell mondjam,bár mindekettő hiper elegáns somlói,remek,sőt,csodálatos -ezért totál hülyének fogtok nézni- "kultúrált" savakkal,ugyanilyen,ásványossággal és méltóságeljes hömpölygéssel,mégis a 2008-ason érezni a kifinomultságot,a kevesebb néha több érvényesülését:a kevesebb alkohol,talán most hozzáad az évjárathoz,pedig az aszusság sem jön úgy,mint a 2007-esből,de nem baj!Sőt,nekem szebb,kedvesebb,de nem úgy értem,hogy lágyabb,vagy gyengébb,hanem mondjuk úgy,előnyösebb!A 2007-es hárslevelű kuriózum,különlegesség a maga aszus benyomásával és hatalmas tartalmával,még a 2008-as ugyanezel a tartalmassággal,aszusság hiányában melegebb,kerekebb,nagyobb,harmonikusabb!!!Nekem.Köszönjük hát!
Gyorsan előkerült ezidő alatt a Somlói Apátsági Pince 2008-as traminije is.Az ásványosság,elegáns testesség,olajosság mellett ott fockándozott a fajta izgalmas fűszeressége.Azt gondolom,a fajta nem illik a somlói képbe,ha az elmélyülés,somlói meditáció felöl közelítem meg,ugyanakkor nagyon beleillik,ha a változatosságot,izgalmat,illatosságot,játékosságot akarom megfogni Somló-hegyen,hogy ne szürküljön be a klasszikus,nagy sor:hárslevelű,olaszrizling,juhfark... Talán,más is érzi,hogy kell bele a tramini.Nagyon intenzív,friss,eleven bor,hengerel:kis túlzással két korty és hengerel.
Zseniális borokat fogyaszthattunk!Hálát adok az Úrnak!
Utolsó kommentek