HTML

Pengyomhegyi

Nincs más célom az életben, pusztán annyi, hogy amit gyerek- és tizenéves koromban útravalóul kaptam szüleimtől, nagyszüleimtől, azt megőrizzem, de úgy,hogy ne csak emlékeimben éljen, hanem aszerint is éljek: munkában, tisztességben, őszinteségben, a természet erejének maximális elismerésében.

Utolsó kommentek

  • Kohári Pisti: Szia! Köszönöm az érdeklődést! Ha nem is nálam -de remélem sokáig kitart;) Üdv, ... (2015.04.14. 22:05) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Szűcs Baláázs: Szép estét! :) Bízom benne, és szerintem rajtam kívül még nagyon sokan, hogy ez a blog még újra "... (2015.04.11. 22:46) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Kohári Pisti: Szia. Ezt jó hallani. Készültem egy komoly munkára,és a "kilátástalanság" -ahogy te fogalmaztál a... (2015.04.11. 20:25) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Szűcs Baláázs: Szia! Nem egyedül jöttem el, hanem menyasszonyommal, és együtt is megyünk haza !:) szerencsére m... (2015.04.09. 21:15) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Kohári Pisti: Üdv. Jelenleg baromfik vannak csak az udvarban. Gyopár egy telephelyre került öregségére -a hallój... (2015.04.08. 19:32) Tenyésszünk komondort! 2010 -3
  • Utolsó 20

Címkék

2003 (20) 2005 (30) 2006 (66) 2007 (62) 2008 (28) alom (28) bor (120) család (21) cuvée (30) eger (37) emberiség (21) felelősség (57) furmint (23) hárslevelű (19) időjárás (31) jk gyopár (28) kékfrankos (31) kép (272) kk böske (18) klub (54) komondor (248) kőröstetétlen (22) kt gyergyó (36) kutyakiállítás (31) madár (31) magyarság (45) mangalica (30) mudi (18) nagy zsolt (18) olaszrizling (24) pardi norbi (54) pásztorkutya (32) pengyomhegy (72) rudi petitjean (27) szekszárd (25) tagság (29) tenyésztés (103) tokaj (30) vers (36) Címkefelhő

2009.08.12. 06:43 pardi norbi

Maurer Oszkár történelmi esélye

Címkék: kadarka olaszrizling kékfrankos cuvée bor 2007 2008 kövidinka rosé pardi norbi szerémi zöld bakator maurer oszkár szerémség vadfekete

 

A magyar kultúra része a borkészítés, borfogyasztás. A számunkra szerencsétlen 20. század folyamán elvesztettük szőlőink jelentős részét, hogy mást ne említsek a felvidéki szőlők Szlovákiához, a fantasztikus adottságú Ménesi-borvidék Romániához, a hatalmas ígéret és egykoron leghíresebb magyar borvidék, a Szerémség pedig Szerbiához tartozik. Tovább tetézi a bajt, hogy az ország jelenlegi területén levő szőlőterületek is zsugorodnak, de erről most nem szólok részletesen. A második világháborút követő évtizedekben sikeresen tönkretették a magyar borkultúrát, amely mintegy húsz éve kezdett Magyarországon újjáéledni. Az országot körülvevő elcsatolt területeken azonban csak jelentős késéssel, az elmúlt években kezdődött „mozgolódás” borügyileg.
 A Vajdaságban élő borkészítő magyarok talán legismertebb figurája a hajdújárási Maurer Oszkár. Kezdetben a település környékén levő roppant idős ültetvények gyümölcséből készített bort, majd mintegy 8 hektárt telepített be a Szerémség legjobb dűlőiben- ahol addig többnyire erdő meg susnyás volt- és most már onnan is szűri a nedűt. Július végén jártam nála néhány borkedvelő társammal, és kaptam a dolgok jelenlegi állásáról képet. Oszkár egy ideje már főállásban foglalkozik a borkészítéssel, így minden figyelmét erre tudja fordítani. Szükség is van rá, hiszen összesen több, mint 10 hektár szőlőt dolgoz fel. A legígéretesebb területek a szerémségiek, amelyek adottságban nem maradnak el Tokaj-Hegyaljától. Csak éppen a török idők óta (tehát mintegy 450 éve) nem készítenek ott a hely rangjának és adottságainak megfelelő borokat. Nos, Oszkár nyolc hektárt telepített el a Szerémség ígéretes dűlőiben, így lehetőség nyílik előtte a szerémségi referenciaborokat elkészíteni, ami nagy, de mindenképp hálás kihívás.
 
 
 
 
 A kóstolt borok egy része már a Szerémségben levő szőlőből származott. Az alábbi tételek kerültek sorra:
 
Kövidinka 2008. Október végi szüret, hajdújárási szőlő. Halványsárga szín, a fahordós erjesztésre utaló illatok, de rendkívül visszafogottan, zárkózottan (éppen a kóstolás napján lett szűrve). Ízben kis gyógyszeresség. Egyszerű bor.
 
Szerémi zöld 2008. A hajdújárási Kastélykert 1909-es ültetésű szőlőjéből szűrt bor. Akáchordóban töltött hat hónapot. Halványsárga szín, kellemes gyümölcsös (szőlős) illat. Ez sem túlzottan intenzív sem ízben sem illatban, utóízében kellemes édeskés, fűszeres vonal. 48 órán át volt héjon   áztatva, számomra kissé túlzottan cseres.
 
Bakator 2008. Hajdújárási szőlőből készült. Annak ellenére, hogy ez 72 órán ázott héjon, kevésbé érzem cseresnek. Nagyon fiatal, jelenlegi formájában nehéz értékelni. Kemény bor.
 
Csücsülős 2008. Ennek a cuvée-nek még nincs neve, csak én neveztem el így. A szerémségi Csücsülős dűlő bora, 50% bakator, 20-20% szerémi zöld és mézes fehér, 10% rajnai rizling. Mernék fogadni nagyobb összegben, hogy ilyen összetételű cuvée-t még nem sokan ittak világszerte. Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy miért pont ez az összetétel, de valószínűsítem, hogy ennyi szőlő volt az adott tételekből 2008-ban. A Csücsülős egyébként mészkő alapkőzetű dűlő, barna erdőtalaj termőréteggel. Ez a bor is egyedi, parfümös, gyümölcsös (őszibarack) illattal és ízzel, remek savakkal. Jó próbálkozás.
 
Olaszrizling, Fodor dűlő 2007. Ez a kiváló dűlő Hajdújáráson található és több évjáratból is volt szerencsém kóstolni a termését. Arany szín, birses, őszibarackos illat és íz. Nagy formátumú, koncentrált bor, hosszú utóízzel.
 
Kövidinka 2007. Ugyebár a kövidinka egyszerű, szinte színtelen bort ad. Nos, úgy tűnik mást is lehet vele kezdeni. Ez a novemberi szüretelésű bor aranyszínű. A kései szüretre jellemző mézes illatok mellett itt is az őszibarackot emelem ki. Ízben gazdagon gyümölcsös, vastag bor. 8 napig ázott héjon, Oszkár találóan Hoppá-hoppá kövidinkának hívja. Személyes kedvencem a jelenlegi szortimentből.
 
Rozé 2008. Összetétele: 80% hamburgi muskotály, 20% kadarka. Bármilyen fura, a hamburgi muskotály vörös szőlőfajta, ezt 4 évvel ezelőttig én sem tudtam (sőt azt sem, hogy létezik ilyen szőlő). A két fajta együttesen egy édeskés, parfümös, egyedi rozét „hozott össze”, a világosabb és kevésbé savas fajtából.
 
Vadfekete 2008. Piros szín. Édeskés, málnacukros illat. A szomszéd (hajdújárási) Jolán néni 120 éves szőlőjének terméséből készült. 7 napig ázott héjon, ennek ellenére nem túlzottan cseres, alapvetően meggyes ízű bor. Nekem tetszett, úgy sejtem ebből a fajtából sem sokan készítenek bort.
 
Kékfrankos 2008. Harmadrészt a Fodor termése, kétharmad részt pedig szerémségi szőlőből készült. Októberi szüret. Halványrubin szín, teljesen egyedi mentás, meggyes illat és íz. Szép.
 
Kadarka 2008. 60%-ban a hajdújárási nagyon öreg (több, mint 100 éves) ültetvény, 40%-ban pedig a Csücsülős szűztermése (bizarr egy házasság). Piros szín. Illatából és ízéből árad a hecsedlis gyümölcsösség és előbukkan némi minerális aláfestés. Nagyon szép kadarka, kíváncsi leszek milyen lesz, ha a két termőhely termése külön-külön is kóstolható lesz (talán a 2009-es évjárattól).
 
Olaszrizling, Fodor dűlő 2006. Egy kései szüretelésű édes bor, sajnos utóerjedés indult be a palackban, így nehéz értékelni a bort. Mindenesetre a gazdagság, a nagyszerű alapanyag érezhető. Oszkár a „Ne felejtsd szavad” nevet adta a bornak.
 
Maurer Oszkár egy rendkívül lelkes borkészítő, ízig-vérig magyar ember. Kiváló adottságú területeken találhatóak szőlői, amelyek közt számos igen idős ültetvény. Egyelőre kissé kusza és esetlegesnek tűnő a borszortiment, de ez bizonyára le fog tisztulni, ahogy a Szerémségben is minden szőlő termőre fordul. Az egyetlen, de igen fontos pont, ami jelenleg még hibádzik, az a technológiai biztonság: nem biztos, hogy a családi diófa alatt történő erjesztés a leginkább kívánatos, hiszen egyszer ilyen egyszer olyan lesz a bor, a változó külső hőmérséklet miatt. Véleményem szerint érdemes lenne további új hordókat csatasorba állítani, hiszen a kiváló szőlő alapanyag megérdemli a jó minőségű, esetenként új hordót. A borok minden további alakítása, csiszolása ezt követően már „csak” idő és tapasztalat kérdése.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pengyomhegyi.blog.hu/api/trackback/id/tr901303344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Falatka 2009.08.15. 05:12:55

Kedves Norbi!
végigolvasva a borok kommentjét előjöttek Oszkár ízvilágának korábbi emlékei. Nem mindig pozitívok, olyan kisérletezős izek maradtak meg bennem. Csak azért furcsa dolog nekem, mert nem lehet a piacot kitenni szélsőségeknek. Bár lehet, hogy ez lesz a trendi. Az én felfogásom szerint markánsan képviselni kell egy vonalat. A Hamburgi muskotályból, csemege szőlő lévén csak az Eu határain kívül lehet bort készíteni, és ott is csak addig, míg tagok nem lesznek.
A hordóhasználatra szánt tanácsaidat nem nagyon fogadnám meg azért én sem. A nagypapám amikor új hordót csináltatott, akkor azokat adta mindig kölcsön másoknak. Ha kedvelném a barrique-technikát esetleg igaz lehetne az új hordó használata. Üdvözöllek benneteket: Tálaslaci

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2009.08.16. 10:42:58

Szia Laci!

Örülök, hogy benéztél hozzánk, remélhetőleg találsz egy-két érdekes írást és jössz máskor is.
Ahogyan én és Te is írtad, valóban úgy tűnik, hogy Oszkár egyelőre keresi az utat, a saját borstílust. Nagyon sokfélék a tételek mind fajtában, mind ízvilágban. Ami nagyjából biztosnak tűnik, hogy Oszi szeretne elsősorban magyar fajtákkal foglalkozni, de ezt majd a vásárlók eldöntik, hogy tényleg így lesz-e, hiszen ha minden ültetvény termőre fordul kb. 50000 palack lesz a pince éves termése, amit el is kell adni. Teljesen egyetértek, kell egy arculat és azt kell nyomni. Szintén nem kérdés, hogy a minőségnek folyamatosan jónak kell lenni, a nagy ingadozások könnyen elveszik a potenciális vevők vásárlókedvét.
A Hamburgi muskotályról túl sokat nem tudok, egyszerű, de kellemes bort mutatott Oszi ebből a fajtából. Nem gondolom, hogy nagyon erőltetné a dolgot a későbbiekben és több ezer palackos tételeket készítene ebből a szőlőből.
A hordóhasználatra vonatkozóan nem teljesen pontosan fogalmaztam. Ha valaki, akkor én kifejezetten nem csípem a túlzottan hordós borokat. Fehér és vörösborban is a gyümölcsösséget, vagy/és a termőhelyi sajátosságokat keresem elsősorban. Ugyanakkor a kifejezetten tartalmas borokhoz elkerülhetetlen a fahordó használata. Viszont nem szükséges égetett fahordót használni. Lehet 5 vagy 10 hektós új, de nem égetett hordót alkalmazni. Akkor minimális a hordó adta vajasság, vagy vaníliásság. A toast-os jegyek meg abszolút nem kerülnek elő.
Mégegyszer köszi a látogatást és a hozzászólást.

Falatka 2009.08.17. 20:05:59

@pardi norbi: Norbi, tudod az új fahordó az egy nagyon veszéles valami, túl sok lesz benne a fa, akármit csinál az ember vele. De valamikor el kell kezdeni benne a borászkodást. Nem a barrique-ra gondoltam elsősorban, ami hordóhasználatot illeti. Aztán ott van, hogy milyen bort töltsünk bele. én fehérekkel korábban kisérleteztem, de már ott tarok, hogy az én körülményeim között és az én fehér boraimat soha nem tenném fába. A vöröset viszont csak abba. Talán erről beszélgettünk is.
Oszkárra visszatérve: 8 hektárról nem 5000 palack fog lejönni, hanem sokkal több. Piacot tekintve Szerbia sokkal jobb terep, mint kishazánk. Nálunk sokkal nehezebb ebben a kategóriában labdába rúgni. DE ebben legalább olyan egyedül van ott ő, mint én itthon. Aztán ott is nehéz lesz, amikor beindulnak a nagy borgyárak. Vannak ennek is jelei Szabadkán. Sajnos, előbb-utóbb mindenütt rájönnek a kézműves borászat ipari jellegűvé alakítására. Onnantól elszabadul a pokol. Talán az arányok megtartásában nagyon jó példát mutat Szlovénia, ahol az egyensúlyra nagyon ügyelnek. Szerbiában sajna, tőlünk is sokan segítenek az ipar beindításában. Ott még lazább a szabályozás és ezért nagyon nagy a kísértés. üdv tálaslaci

Kohári Pisti 2009.08.19. 09:14:59

@Falatka:
Kedves Laci!
Előszöris mély tisztelettel köszönöm,hogy vélmeményed megosztod velünk és olvasó közönségünkkel.Csak zárójelben jegyzem meg,Pardi Norbi barátom pár napra elfelejtette a világhálót,valahol kishazánkban épp kikapcsolódik.Gondolom,amint visszatért,reagál.

Ugyanakkor csak hozzáfűzöm,hogy saját szerény tapasztalataim szerint a magyar borászok egyik "betegsége",vagy egyszerűen csak fejlesztendő területe,hogy a hordót kifinomultabban használják,aromái megfelelően integrálódjanak a szőlőből nyert alapanyagba és ne uralkodjanak el azon.

Valamint megragadom az alkalmat,hogy megköszönjem a 2004-es cabernet sauvignonodat és a 2006-os kékfrankosodat,melyekből úgy fest,nagyon alulbecsültem a beszerzendő mennyiséget...

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2009.08.20. 15:31:08

Szia Laci!

Ahogy Pisti is írta elutaztam, ezért csak most tudok reagálni. A hordóról szerintem hasonló a véleményünk alapvetően: okosan kell használni, amit jelenleg országunkban viszonylag kevesen tudnak.

Oszinál 50000 palackot írtam, nem 5000-et.

A borgyárakkal kapcsolatban is egyetértek, bár ha a minőség jó, akkor én nem bánom, ha esetleg több száz hektár szőlőt feldolgoz egyetlen cég. A minőség a kulcsszó. Amúgy meg, aki beszégetni is akar a borról (meg egyébről), az úgyis elmegy a kézműves pincébe, mert ott a boron kívül még sok egyéb értékes dolgot is kap. A lényeg, hogy egyáltalán azt tudják, hogy az adott pince létezik.

Falatka 2009.08.20. 23:36:23

Szia Norbi! Jó, hogy előkerültél! Kell az embernek egy kis pihenés is. BOcs, elég gyorsan olvasok és néha rossz adat rögzül.
A borgyáras dolgot én másképpen látom.MIndig is voltak olyan törekvések, hogy sörhöz hasonló módon kellene a piacra termelni, hogy a két mindig is antagonista termék versenképes legyen. De ez elég korlátolt felfogás, mert a sört kézműves szinten is iparszeűen állítják elő, míg a bor kifejezetten szinte csak kizárólagosan kézműves módon készülhet jól. Az egy másik kérdés, hogy az üzem mérete változik, de maga az eljárás az nem. Az egészben nálunk az a zavaró és az ipari jelleget erősítő tényező, hogy a borgyárak tulajdonosai nem, vagy elenyésző mértékben rendekeznek ültetvényekkel. Ha van is nekik, akkor szinte csak alibiből. És az egészben az az átverés, hogy a fogyasztónak erről semmilyen tudomása nincs. Meg vannak az eszközök, hogy csak a felszín látszon.
Nem kellene úgy lenni, hogy csak a kézműves pincében lehessen infokat beszerezni, de ez most tényleg úgy van nálunk. Az iparosok nem szeretik kiteregetni a működésük mindennapjait. Persze mellettük is tudnék pár érvet felhozni, hogy miért van ez így, de nem túl sokat.üdv tálaslaci

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2009.08.22. 15:21:05

Kedves Laci!

Alapvetően legutóbbi gondolataiddal is egyetértek. Ami nem teljesen világos, hogy ha nincsenek nagyobb cégek (csúnyán borgyáraknak is hívhatjuk őket), akkor azt a rengeteg szőlőt, amit a gazdája szőlőként akar értékesíteni, mert mondjuk nem tud, vagy egyszerűen nem is akar az illető borászkodni szerinted kinek kellene feldolgozni? Szerintem szükség van jó minőségű szőlőt integráló nagyobb üzemekre, akik JÓ MINŐSÉGŰ bort készítenek (és itt nyilván ne az Egervin vagy hasonszőrű borzalmakra gondoljunk, akiknek a borai, ,hogy-hogynem átmennek az OBI-nál). Természetesen, ha valaki 500 hektár szőlőt integrál és készít belőle bort, nyilván nem tud olyan kapcsolatban lenni a növénnyel, mint akinek van pár hektárja és gyakorlatilag minden tőkét ismer. De ahogy én látom a borfogyasztók 80-90%-a "csupán" jó bort szeretne inni, a hozzá tartozó (számomra például fontos) részletek nem érdeklik. Az olyanok, mint én meg elmennek a termelőhöz megpróbálnak minél többet megtudni a szőlőről, a termőhelyről, technológiáról stb..., hogy könnyebben értelmezhessék a bort, amit a poharukba öntenek. Mellesleg megismerem a borászt, eltöltök egy szép estét stb...A kézműves pincénél ezt kapod. De van akinek ez nem kell. Az nem megy el borszaküzletbe, pláne nem megy el a termelőhöz, tehát nem is iszik kézműves bort. Viszont legalább bort iszik, igyon tehát jó minőségűt, amit lehet a Hungarovin készít és minden közértben lehet kapni (sajna persze jelenleg nem ez van).

Falatka 2009.08.22. 22:52:10

@pardi norbi: Kedves Norbi! Ha valaki, akkor én biztosan ismerem a borgyári filozófiát. Nem a bor a fontos, hanem a pénz. És ebből soha nem lesz jó bor.( és hosszú távon pénz sem) Max. olyan, amilyent megszoktatnak az emberekkel, akik többségének fogalma sincs a jó bor fogalmáról. Egyszer, még régen egy kocsmáros hordta tőlem CSongrádra a fehérbort, nem sokáig. Jó szándékú volt szegény, de az én borom nem volt versenyképes a kocsmában. Túl sokan itták a jobb drágábbat, amin kevesebb volt a haszon. A borgyárak borászai még a szocializmusban tanulták a szakmát és még most is arról ábrándoznak, hogy nagy mennyiségű kiegyenlített minőségű lét készíthessenek. Amikor tehették a szocializmus alatt, egész európa borászai irígykedtek rájuk, mert olyan dolgokat tehettek meg, amit a konvencionális európai borászatok nem. Az újvilági borászatokba kivándorolt borkészítők szinte kivétel nélkül ezért az álomért váltottak hazát. Természetesn valakinek fel kell dolgoznia a sok termést csak nagyon rossz a struktúra. A privatizáció során leginkább olyanok jutottak tulajdonhoz, akiknek előtte szinte köze nem volt a szőlőhöz, borhoz. A szőlőtermesztők viselik a sokkal nagyobb termesztési kockázatot és a borászatok lefölözik a hasznot, de ebből nem jutattnak vissza a termelőnek, hogy újra tudja termelteni az ültetvénye árát. Nincs más választása, mint mennyiséggel kompenzálja a felvásárlók arcátlan kartellárait. MIndenfélére hívatkoznak, hogy miért nem lehet több a szőlő ára, de leginkább az erőltetett fejlesztésekre felvett hitelek törlesztésére és az aránytalan életvitelre megy el a pénz. Érdekes módon a szőlőtermesztők között nem jellemző, hogy Mercivel, BMW-vel járnának, de a borászok között a fordítottja a ritka. Szóval roszz a struktúra és ebből nem jöhet ki jó bor, max valamennyire ihatató. Természetesen vannak olyanok, mint én is aki a sokféleségre, a sokízűségre esküsznek. Borban! És csak saját termesztésú szőlőt hajlandóak a pincébe engedni. Én meg azt szoktam miondani, hogy a szőlőtermesztőket arra ítélném, hogy két évig ne adhassák el a szőlőtermésüket, hanem a saját borukat kelljen értékesíteni, hogy megtanulják, hogyan kell termeszteni jó irányban a szőlőt. Ez az időszak a borászatoknak is jól jöhetne sok szempontból. DE ez csak tréfa szokott lenni nálam. A helyzet most sokkal drámaibb. A jó példáért nem kellene messzire menni csak Szlovéniába. Láttátok a képeket, ott mindenki tudja a feladatát.
És ráadásul a legfőbb fájdalmam, hogy sem a gasztronómiának, sem a legfőbb forgalomba hozó cégeknek nincs közvetlen kapcsolata a nagy borversenyekkel. Magunkban versenyezgetünk és a kvázi eredményeknek nincs életközeli visszacsatolása. ezért történek olyan baromságok, hogy az ország egész területén mindeki villányit és szekszárdit kell hogy igyon, mert a kereskedők csak ezt ismerik. Max. balatonit. Egri forgalmit csak egyszer vesznek. Na félre a rosszindulattal! Jó éjt!

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2009.08.23. 10:07:14

Szia! Mit is modhatnék, sajnos igazad van. Én ugyan nem látom mi történik a nagy borüzemeken belül, de a végeredményben egyértelműen kiderül, hogy valami nagyon nincs a helyén. A produktum ugyanis általában csapnivaló (azért van egy-két jó példa is, ahol a borok általában korrektek pl. Hilltop). Ezzel kapcsolatban rengeteg gondolat van még a fejemben, és hosszú oldalakat lehetne még regélni róla, de majd megbeszéljük személyesen. Egyébként ez a termelő kontra nagyüzem általános probléma országunkban (lásd sertéságazat, ahol 280 Ft egy kiló disznó felvásárlási ára(OK ebben még minden kidobandó rész benne van), amúgy meg vagy 1200Ft egy kiló hús, vagy 70 forintért akarnak 1 liter tejet megvenni, a boltban meg a kizsigerelt lötty kerül vagy 180 forintba stb...). Nyilván itt valakinél (aki nem a termelő) jelentős haszon landol.
Érintőlegesen említetted a magyar gasztronómia siralmas helyzetét, erről rövidesen megosztom a blogon egy friss "élményemet". Komolyan mondom elképesztő a helyzet. Őszintén csodálom, hogy bizonyos helyek (éttermek) még megélnek az undorító hozzáállásukkal. Pedig ez is rajtunk múlik. De valamiért nálunk nem elvárás, hogy a pénzedért jó szolgáltatást kapjál, ami számomra érthetetlen. Na mindegy, ezt majd megtárgyaljuk az aktuális posztnál.
süti beállítások módosítása